Digitális ágazati szakértők véleménye szerint pusztán az európai chipgyártó kapacitás növelésével nem lehet enyhíteni az európai feldolgozóipar kitettségét a nemzetközi beszállítói láncoknak az elektronikai alkatrészek ellátásában.

Nagy nemzetközi konszernek – például az Infineon, az Intel, és talán hamarosan a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) is – a bőséges állami támogatásokkal élve

milliárdokat invesztálnak európai chipgyártó kapacitásuk bővítésébe, kétséges azonban, hogy ez elegendő lesz-e a külföldi beszállítóktól való függőség számottevő enyhítéséhez és az uniós chiptörvényben lefektetett cél, a világpiaci részesedés megduplázásához.

Az Intel segítségével a németek beléptek a csúcstechnológia elit ligájába

Az amerikai cég több mint 30 milliárd eurós beruházással félvezetőgyártó üzemet épít Magdeburgban. Az üzem közvetlenül háromezer embernek ad majd munkát, a beszállítókat és egyéb partnereket együttvéve pedig több tízezer munkahelyet teremt. Bővebben>>>

Sok termék csak külföldön szerezhető be

Achiptörvény Európába hozza ugyan a gyártókat, ám emellett még sok terméket külföldön kell beszerezni. Oliver Blank, a német elektronikai és digitális ágazati szakmai képviseleti szervezet, a ZVEI (Verband der Elektro- und Digitalindustrie) globális ügyekért felelős vezetője szerint ráadásul

a processzorokat rendszerint vissza is kell szállítani további feldolgozásra és a késztermékekbe való beépítésre.

Irreális az uniós célkitűzés

A szakértők nem tartják egyértelműen elérhetőnek az EU kitűzött célját a piaci részesedés megduplázására 2030-ra a globális félvezetőgyártásban.

Mivel addigra az előrejelzések szerint a kereslet is megduplázódik, az európai termelőkapacitást meg kellene négyszerezni a tervidőszak végére.

Oliver Blank a ZVEI-től nagyon ambiciózusnak tartja a kitűzött célt.

„Európa nem válik függetlenné pusztán attól, hogy elkezd több chipet gyártani” – mutat rá a Gartner elemzője, Alan Priestley – „hiszen sok nyersanyagot és félkész terméket akkor is importálni kell”.