Az informális miniszteri találkozón elfogadott megállapodás az unió városi programjainak menetrendjét határozza meg 12 partnerségi összefogást hirdetve meg. A partnerségi programok közé tartozik a bevándorlók társadalmi integrációja, a levegő minősége, a városi szegénység kezelése, a lakhatás kérdése, a körkörös gazdaság, az álláslehetőségek és készségfejlesztés a helyi gazdaságban, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a megújuló energiaforrásokra áttérés kérdése, a fenntartható földhasználat, a városi mobilitás, a digitális átállás, valamint az innovatív és felelős közbeszerzés.

Az összehangolt partnerségi programokban való részvétel szabadon választott az uniós tagországok, ezek városai, az uniós intézmények, valamint a nem kormányzati szervezetek és az üzleti partnerek számára, lehetőséget teremtve arra, hogy együttműködjenek az Európai Unió városainak életminősége javításán. Négy partnerségi program kísérleti jelleggel már elindult, amelyek közül a bevándorlók társadalmi beilleszkedését segítő programot Amszterdam városa vezeti, a levegő minőségének javítását célzó programot Hollandia, a lakástámogatással foglalkozó programot Szlovákia, a városi szegénység kezelésének kérdését célzó programot Belgium és Franciaország közösen felügyeli. A többi programot 2016 vége és 2017 nyara között tervezi indítani az uniós bizottság.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a tanácskozást követően kijelentette: "a városok az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság élő laboratóriumai". Az Európai Bizottság a polgármesterekkel és a regionális hatóságokkal együtt azon dolgozik, hogy a megújuló energiaforrások területén képes legyen ösztönző és inspiráló példákat felmutatni úgy Európában, mint Európán kívül.

Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos úgy fogalmazott: "a városok a kreativitás és az európai növekedés motorjának csomópontjai". Ugyanakkor olyan komoly kihívásokkal néznek szembe, mint a társadalmi kirekesztés, a légszennyezés vagy a munkanélküliség. "Egymással összefogva kell megoldani ezeket a problémákat".

A városfejlesztési menetrend elfogadása azt mutatja, hogy a helyi ügyek nagyobb hangsúlyt kapnak, a városokat és lakosaikat pedig bevonják az őket érintő döntéshozatalba.