Az EU és Ukrajna közti szabadkereskedelem irányába tett első lépésként az Európai Bizottság azt javasolja az uniós döntéshozó testületeknek, hogy engedjék el a szomszédos országból érkező termékek 82-95 százalékának vámját - írja a Kyiv Post. Az intézkedés - ha az Európai Parlament és a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanácsát is áldását adja rá - június 1-jén léphet életbe. David Stulik, az EU szóvivője szerint 100 százalék, hogy a két testület támogatja Brüsszel javaslatát.

Várakozások szerint az importvám elengedése 500 millió eurós tehertől szabadítja meg Ukrajnát, amiből 400 millió az agrárszektor kiadásait mérsékeli. A kedvezmények alapján az agrárexport 82, az élelmiszer-kivitel 83 és az ipari export 95 százaléka mentesülne a vámfizetési kötelezettség alól. Kijev és Brüsszel várhatóan a május 25-ei ukrán elnökválasztás után írhat alá szabadkereskedelmi megállapodást, ami november 1-jétől lépne életbe.

Baromfihús, napraforgómag, gabona

Az ukrán agrárkivitel 38 százaléka landol az európai piacokon, amiből értékben az ország teljes exportbevételének 27 százaléka - 14,6 milliárd euró - származik. A mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet játszik Ukrajna keménydeviza-bevételeinek megszerzésében, a szektor tavaly a GDP 10 százalékát termelte meg.

A Mironivsky Hliboproduct, az ország legnagyobb baromfihús-termelője lehet az egyik legnagyobb nyertese a változásnak - mondja Tamara Levcsenko, a Dragon Capital tőketársaság vezető elemzője. Ez a cég jelenleg exporttermékei minden 100 kilogrammja után 29-138 euró vámot fizet. A vállalat termelése 30 százalékát viszi külpiacokra, amit 50 százalékra akarnak emelni. Az Agromars, Ukrajna második legnagyobb baromficége tavaly év végén kapta meg az uniós hatóságok értékesítési engedélyét. Most európai kerekedőkkel tárgyal a szállítások megkezdéséről.

Szintén örülhet a Kernel, Ukrajna legnagyobb napraforgóolaj-előállítója, illetve az ország gabonaipara. A előbbi termékeinek vámtarifája jelenleg 13 euró/tonna.

Nem olyan egyszerű

A javasolt intézkedések csak azoknak a vállalkozások a profitját növelik, amelyek képesek belépni az uniós piacra - mondja Mikola Vernitszkij, a Pro Agro agrárhírportál elemzője. A teljes mezőgazdasági kivitel várhatóan nem fog bővülni. A cukortermelőket például nem érintik a változások, mivel hazai piacukon másfélszer annyit kapnak árujukért, mint külföldön. A tejtermékek előállítói pedig nem rendelkeznek uniós minőségbiztosítási tanúsítvánnyal. Ennek megszerzéséhez előbb modernizálniuk kellene termelésüket, ami két évig is eltarthat - vélik az ukrán agárüzleti klub szakértői.

Árnyalják a képet olyan körülmények is, mint például, hogy a napraforgóolajnak csupán 15 százaléka kerül az európai piacra, miközben India vásárolja meg az áru 30 százalékát. Ez csak akkor változna meg, ha a termelők többet kapnának termékeikért Európában, mint Indiában.

Az agrárszektor hangulata ezzel együtt összességében jó. Az ukrán tőzsde agrárindexe, amelyet a nyolc legnagyobb mezőgazdasági vállalkozás részvényeinek áralakulása alapján számolnak, 27 százalékkal ugrott meg azóta, hogy az EU bejelentette az importvámok eltörlésének szándékát.