A parlament feloszlatásához a 120 tagú képviselőházban kétharmados többségre volt szükség, végül a minimális 80 helyett 89-en voksoltak a feloszlatásra. Az alkotmány szerint a választást legfeljebb 45 napon belül meg kell tartani, a sajtó erre a legvalószínűbbnek az október 6-i dátumot tartja.

A választásokra azért van szükség, mert Ramush Haradinaj kormányfő július közepén lemondott, miután kiderült, hogy a koszovói háborús bűnöket vizsgáló bíróság gyanúsítottként hallgatja őt meg. Lépését Haradinaj azzal indokolta, hogy a testület ne Koszovó kormányfőjét hallgassa ki, hanem egy magánembert.

Kapcsolódó

Hágában végül hallgatással védekezett, Pristinába visszatérve pedig folytatta kormányfői munkáját, amivel az ellenzék nem értett egyet, hiszen korábban lemondott a tisztségről. Ramush Haradinaj az előrehozott választáson is indulni kíván, és ismét szeretne miniszterelnök lenni.

A parlamenti pártok már a hét elején komoly tárgyalásokba kezdtek a lehetséges koalíciókról, és az már szinte biztosra vehető, hogy a Haradinaj által vezetett Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) együtt indul Shpend Ahmeti pristinai polgármester szociáldemokratáival (PSD).

Korábban lehetetlennek tűnt, de a napokban egyre inkább körvonalazódik az ellenzéki összefogás is, és lehetséges, hogy a választáson közösen vesz részt az ultranacionalista Vetevendosje (Önrendelkezés), valamint az Isa Mustafa korábbi miniszterelnök által vezetett Koszovói Demokrata Szövetség (LDK).

A pártok többsége abban viszont szinte teljes mértékben egyetértett, hogy nem kívánnak koalícióra lépni a Hashim Thaci államfő alapította, jelenleg Kadri Veseli házelnök által vezetett Koszovói Demokrata Párttal (PDK). Így az is előfordulhat, hogy az ország 2008-ban kikiáltott függetlensége óta először ellenzékbe kerül a PDK.

Az előrehozott választások ismét lelassítják a kis, balkáni ország európai integrációját, és a Szerbiával 2013-ban megkezdett megbékélési folyamat sem folytatódhat a következő hónapokban.

Nem szűnt meg a feszültség a szerbekkel szemben

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet, és minden lehetőséget megragad, hogy Koszovó nemzetközi elismerését gátolja. A Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának kulcsa, a tárgyalások azonban tavaly novemberben megrekedtek, miután Koszovó 100 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árura, így tiltakozva amiatt, hogy Belgrád sikeres lobbizásának köszönhetően Pristinát nem vették fel az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe.

Aleksandar Vucic szerb elnök szerint a kapcsolat rendezését célzó tárgyalások a választások és a kormányalakítás miatt decembernél előbb várhatóan nem folytatódnak. Koszovóban legutóbb 2017 júniusában tartottak előrehozott választást, a belpolitikai viták miatt azonban a kormány csak három hónappal később alakult meg.