A Handelsblatt című német gazdasági újság hétfői számának nyilatkozva Schäuble azt mondta, hogy az ingatlanpiac egyes területein "árbuborékok" kialakulásának jelei láthatók, majd általánosságban szólva így folytatta: "Az eszközbuborékok megelőzését nem hagyhatjuk egyszerűen az állami felügyeletekre. A központi bankoknak is figyelemmel kell lenniük erre, amikor a pénzellátásról döntenek".

Előzőleg, szintén vasárnap, a Welt am Sonntag című lap a német takarékszövetség elnökét, Georg Fahrenschont idézte: "Dől a pénz, úgyhogy megint felelőtlen kockázatvállalás lesz a vége" - mondta Fahrenschon, de nem részletezte, milyen piacokra gondol. A német sajtó az utóbbi időben az ingatlanárak és a részvényárfolyamok további emelkedését vizionálta.

"A kockázatokat helytelenül árazzák és nő a veszély, hogy buborékok alakulnak ki, majd kipukkadnak" - mondta Fahrenschon.

A német Bundesbank elnöke, Jens Weidmann már a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az ECB-nak "amint lehet", szigorítania kellene pénzügypolitikáján.

A bank fő közgazdásza, Jens Ulbrich pedig azt mondta a Der Spiegel című hetilapnak a hét végén, hogy az elmúlt évek "felelősségteljes bérmérséklete" után most már ideje magasabb bérekben megállapodni a szakszervezetekkel a gazdasági növekedés érdekében. Szerinte a fizetések "szerények ahhoz képest, hogy jó a konjunktúra, csökkent a munkanélküliség, alacsony az infláció és általában kedvezők a kilátások".

Németországban a múlt évtizedben országos átlagban rendszeresen csökkent a reálbér. A helyzet a válság okozta inflációcsökkenés miatt egy időre változott, de tavaly már ismét apadt a reálbérek átlaga országosan, habár csak 0,1 százalékkal.

Az Európai Központi Bank a júniusi pénzügy-politikai értekezletén rendkívüli intézkedéseket hozott: rekord alacsonyra csökkentette alapkamatát, bevezette a negatív betéti kamatot, korlátozott mennyiségi enyhítésbe kezdett 165 milliárd euró erejéig - és azóta is hirdeti: vizsgálja további mennyiségi enyhítés lehetőségét is -, és ősztől egyedülállóan hosszú, négyéves lejáratú refinanszírozási hiteleket kínál a kereskedelmi bankoknak rekord olcsón. Így rövidesen körülbelül egybillió euró zúdul a piacra. Ez elvileg afféle "növekedési hitelprogram" lesz, mert az ebből fölvett hiteleket a kereskedelmi bankoknak a vállalatok és a lakosság számára kell továbbkölcsönözniük, de az utóbbinak csak fogyasztás, nem pedig lakásvásárlás céljára. A megkötés azonban csak annyi, hogy amelyik bank ezt nem teljesíti, annak nem négy év múlva, hanem már két év múlva vissza kell adnia a pénzt az ECB-nak.

Ezért sok elemző figyelmeztet, hogy a pénz sorsa ugyanaz lehet, mint a nagy központi bankok eddigi pénzesőié, benne az amerikai jegybankrendszer (Fed) sokbillió dolláros mennyiségi enyhítéseivel és az ECB előző, 2011 végi, 2012 eleji, szintén majdnem egybillió eurós, csak éppen megkötés nélküli hároméves refinanszírozási hiteleivel. A 2008 óta világszerte kiadott központi likviditástöbblet 80 százalékát ugyanis felszívta a tőkepiac, emelkedtek az eszközárak, a tőzsdemutatók egymás után döntik a rekordokat. Közben a sok pénz eddig elkerülte a reálgazdaságot, mert ott nincs elég megtérülés, amíg gyenge a lakossági kereslet a szűkös jövedelmek miatt, már-már deflációval fenyegetve.