A szigetországban 14 hónapja először emelkedtek az árak, az inflációt a gyenge jen miatt növekvő energiaárak, nem a kereslet növekedése hajtotta.

A havi infláció üteme 2008 novembere óta most volt a legmagasabb, de elemzők szerint a jegybank és a kormány 2 százalékos célkitűzésének két éven belüli elérése továbbra sem tűnik reálisnak.

Ezt jelzi, hogy az inflációt elsősorban az áramárak 9,8, illetve az üzemanyagköltségek 6,4 százalékos emelkedése okozta, ami a jen gyengülésével a fukusimai katasztrófa óta jelentősen csökkent belföldi energiatermelés visszaesésével van összefüggésben.

Ugyanakkor biztató jel, hogy csökkent egyes tartós fogyasztási cikkek - elsősorban az elektronikai termékek - árcsökkenésének üteme.

A fő kérdés tokiói közgazdászok szerint továbbra is az, hogy a kormány gazdasági reformjainak és az infláció beindulásának hatására a bérek is emelkedésbe kezdenek-e. Áprilisban és májusban nem növekedtek a japán fizetések az egy évvel korábbiakhoz képest.

A fogyasztás erősítése már csak azért is kulcsfontosságú, mert várakozások szerint a jövő áprilisra tervezett 3 százalékos áfaemelés számottevő negatív hatással lesz a fogyasztás volumenére, és egyes becslések szerint időlegesen ismét deflációba lökheti Japánt. Aszó Taró pénzügyminiszter pénteki nyilatkozata szerint a kormány szeptemberben a növekedés ütemének fényében dönt majd az áfaemelésről.