A több mint 110 órányi vitasorozat után az alsóház 332 szavazattal 77 ellenében és 145 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot, amelyet a szenátus júniusban vitat meg.

"A környezetvédelmi küzdelem soha nem ér véget, de ez a törvény fordulópontot jelent" - mondta a szavazást követően Barbara Pompili, az ökológiai átmenetért felelős miniszter.

Kapcsolódó

A törvénytervezet az úgynevezett polgári klímakonvenció elnevezésű kezdeményezés javaslatai alapján készült. A klímakonvenció civil tagjait véletlenszerűen, sorshúzással választották ki arra, hogy tegyenek javaslatokat az éghajlatváltozás okozta kihívásokra adandó válaszokra. A 150 tagú testület szakértők meghallgatásával mintegy nyolc hónapon át ülésezett, és 149, a szakértők által jóváhagyott javaslatot tett a kormányzatnak az úgynevezett "zöld átállás" felgyorsítására.

Ezek között szerepel azon belföldi légi járatok megszüntetése, amelyekre a szuperexpresszek (TGV) kevesebb mint két és fél órás úttal alternatívát jelentenek. Javasolták a szakemberek az elektromos kerékpárok vásárlásához járó bónusz bevezetését, vagy a nem megfelelően szigetelt ingatlanok kiadásának 2028-tól kezdődő tilalmát is.

A Greenpeace és a Climate Action Network (CAN) környezetvédelmi szervezetek szerint "néhány előrelépés" ellenére a törvénytervezet csak látszólagos megoldásokkal szolgál. A szavazás alatt tucatnyi környezetvédő füstbombákkal a kezében a nemzetgyűlés előtti rácsozatra lakatolta magát, tiltakozásul a törvénytervezet ellen, amelyet az épületben pedig a baloldali pártok bíráltak. A jobboldali képviselők többsége tartózkodott a szavazáskor, bírálva a büntető jellegű intézkedéseket és az adóztatásokat, s azt ígérve, hogy a jövő évi választásokon az ellenzék inkább "a pozitív környezetvédelem" érdekében emel majd szót.

A legnagyobb vitát egyes belföldi légi járatok megszüntetése váltotta ki, jóllehet azok többségéről az Air France légitársaság már korábban döntött, miután a vasúti fejlesztések miatt már nem voltak jövedelmezők. A délnyugat- franciaországi képviselők azonban elsősorban attól tartottak, hogy a döntés következtében munkahelyek szűnhetnek meg a Toulouse-ban működő Airbus repülőgépgyárban és annak alvállalkozásainál.

A kormány célja az volt, hogy megtalálja az egyensúlyt a környezetvédelmi ambíciók és társadalmi elfogadottságuk között. Az úgynevezett polgári klímakonvenció elnevezésű kezdeményezést ugyanis Emmanuel Macron a kormányellenes sárgamellényes mozgalom által felvetett problémák orvoslására hozta létre. A 2018 vége és 2019 vége között gyakran erőszakos cselekményekbe torkolló tüntetéshullám az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó emelése elleni tiltakozásként kezdődött, és közvetlenebb és részvételibb demokratikus kormányzás bevezetését, valamint az állampolgárokat foglalkoztató kérdésekről gyakoribb népszavazások kiírását is követelte. A kormánypárti képviselők ezért a vitában arra emlékeztettek, hogy az energetikai átmenet társadalmi elfogadottságát, ami nem magától értetődő, nem szabad elhanyagolni.