A 170 éve Franciaországhoz tartozó Új-Kaledóniában főleg az őslakos kanakok támogatják az elszakadást. Az 1980-as években az európai gyarmatosítók leszármazottai és az őslakosok között súlyos összecsapások voltak. Majd 1998-ban fogadták el a dekolonizációs tervet az európai gyarmatosítók és az őslakók. Bár ennek a szuverenitás erősítése és a francia származású lakosság szép lassú kiköltöztetése volt a célja, mostanra még mindig többségben vannak, akik maradnának Franciaország részei - írja az Euronews.

2018-ban már szavaztak Új-Kaledónia függetlenségéről, de a többség ellene szavazott, és elemzők ezt az eredményt várják a vasárnapi népszavazáson is. Akkor 81 százalékos részvétel mellett 56,67 százalékkal a maradáspártiak nyertek. Ha az elszakadást ellenzők győznek, két év múlva újabb referendumot írnak ki.

Kapcsolódó

Új-Kaledónia egy nagy és több kisebb sziget a Csendes-óceán délnyugati részén, Ausztráliától kb. 1500 km-rel keletre, a déli szélesség 18-23,5° a keleti hosszúság 157-174° között. A gazdaság fő ága a nikkel- és kobaltbányászat a hozzá kapcsolódó színesfémkohászattal. A terület rendelkezik a világ kitermelhető nikkeltartalékainak 15 százalékával. A nikkelexport mellett a fontos bevételt hoz a turizmus, valamint az anyaország támogatása.