A publicista szerint Európa államai 500 éven át uralták a világ többi részét, majd 1945 után felsorakoztak az egyetemes emberi jogok mögött, de a nélkülözőket és elkeseredetteket többnyire távol tartották maguktól, az európaiak szinte a legnagyobb jólétben élhettek, lelkiismeretüket pedig azzal nyugtathatták meg, hogy adakoztak vagy jótékonysági koncertekre jártak.

Most viszont - írja Rachman - oly módon kellene kiállniuk az értékeik mellett, amely költséges, kényelmetlen és mélyreható társadalmi változásokat indíthat el. "Szívmelengető lenne azt gondolni, hogy a szíriai menekülteket Münchenben fogadó tömeg arra utal, hogy Európa maradéktalanul teljesíti vállalásait. Ugyanakkor veszélyesen naiv is" - írja a szerző.

A lap szerint a jelek arra utalnak, hogy a német kormány is kezdi sejteni, hogy nem annyi menedékkérő lesz, amennyire számít, és bár rákényszerítheti a többi országot, hogy vegyék ki a részüket a teherből, "a számok egyáltalán nem stimmelnek". Az Európai Bizottság 160 ezer menekültet osztana szét a tagállamok között, de csak Szíriából 4 millióan menekültek el, és csak Németország 800 ezer menedékkérőre számít.

"Az a képzet, hogy Németország minden szíriait befogad és az uniós politika megváltozásának reménye várhatóan többeket sarkall majd arra a törökországi és közel-keleti menekülttáborban ragadtak közül, hogy nekivágjanak az Európába vezető veszélyes útnak" - véli a cikkíró, hozzátéve: több százezer eritreai, afgán és iraki is menekül.

A szerző szerint a menedékkérők reményei és elkeseredettsége egy ponton összeütközésbe fog kerülni az európai választók félelmeivel és haragjával, akik több országban sem támogatják tömegek befogadását; a kelet-európai országok ellenzik a kvótákat, a francia választók sem támogatják a menekültstátus megadásának könnyítését, és a brit szavazók is azt szeretnék, ha hazájuk kimaradna az uniós kvótarendszerből.

"A nemzetközi jog szerint Európának minden ide érkező valódi menekültnek védelmet kell nyújtania. A politikai realitás viszont azt sugallja, hogy a számok túl nagyok lesznek, hogy egy ilyen politika társadalmi támogatása fenntartható legyen" - írja Rachman, aki szerint arra kell számítani, hogy az európai politikusok igyekeznek majd kibújni a kötelezettség alól, várhatóan úgy, hogy távol tartják a menekülteket az uniótól.

"A Magyarország és Ausztrália által alkalmazott, és ma széles körben bírált kemény elrettentés végül normálisabbnak tűnhet" - véli Gideon Rachman. Az újságíró hozzáteszi, hogy ha így lesz, Európa vezetőit - helyesen - azzal vádolják majd, hogy feladták az európai értékeket, de valójában az értékek egymásnak feszülésével kénytelenek szembenézni.
Angela Merkel német kancellár azt mondta, "Európának erkölcsi és jogi kötelessége, hogy a valódi menekülteket befogadja. Ugyanakkor egy demokráciában a politikusoknak az is erkölcsi és jogi kötelességük, hogy választóik akaratát tiszteletben tartsák" - zárta írását a Financial Times publicistája.