Az első hivatalos, a Belügyminisztérium által kiadott előrejelzés szerint a Sziriza 36,5 százalékát szerzhette meg a szavazatoknak, amellyel a 300 fős parlamentben 149-151 helyet szerezhet - jelentette a Reuters. A parlamentbe az este fél kilenc körüli állás szeirnt hét parlamenti párt jutott be. A második helyen álló Új Demokrácia (Antonisz Szamarasz pártja) e becslés szerint a szavazatok 27,7 százalékát szerezte meg, míg a radikális jobboldali Arany Hajnal a szavazatok 6,3, a To Potami 5,9, a Görög Kommunista Párt (KKE) 5,6, a Paszok 4,8, a Független Görögök 4,7 százalékot kaphatott.

A leköszönő miniszterelnök, Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia elnöke, és Evangelosz Vanizelosz, a Paszok elnöke telefonon gratulált Alekszisz Ciprasznak, a Sziriza vezetőjének a választási győzelméhez vasárnap este, az első hivatalos becslés közlését követően.

Kapcsolódó

Az urnazárást követően megjelent első exit pollok a Szirza 12,5 százalékpontos vezetését mutatták: a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) a vasárnapi görögországi előre hozott parlamenti választásokon a voksok 35,5-39,5 százalékával állt az élen a leszavazott választók körében végzett felmérések (exit poll) szerint.

A második helyen az Antonisz Szamarasz által vezetett jobbközép párt, az Új Demokrácia állt 23-27 százalékkal. A szélsőjobb Arany Hajnal és a centrista To Potami nevű párt állt holtversenyben a harmadik helyen 6,4-8 százalékkal a két exit poll szerint.

Az még mindezek ellenére sem világos, hogy a Szirizának lesz-e elég szavazata, hogy egyedül kormányt alakíthasson. A legnagyobb pártnak általában 36-40 százalékos szavazati arány szükséges a győzelemhez, de a végeredmény nagyban függ még azoktól a kispártoktól, amelyek a parlamentbe jutáshoz szükséges 3 százalékos küszöböt elérik - jegyzi meg a Reuters - így a kispártokra leadott szavazati arányoknak nagy jelentősége lesz abban, hogy a Szirizának sikerül-e a szükséges 151 parlamenti helyet megszereznie az abszolút többséghez. Az exit poll szerint 7-8 párt kerülhet be a parlamentbe.

Exit poll
Kép: Fotó: Reuters


Ha nem abszolút többséggel nyer, akkor Ciprasz koalícióalakítási megbízást kap az államfőtől. Ha három nap alatt nem jár sikerrel, akkor a második, majd a harmadik helyezett vezetője kap három-három napot. Ha ők is kudarcot vallanak, akkor ideiglenes kormány alakulhat az újabb parlamenti választásokig. Mindez elhúzódó politikai-gazdasági bizonytalansághoz vezetne, ami folyamatosan borzolná a befektetők és az európai politikusok idegeit. Nem beszélve arról, hogy a Sziriza győzelme katalizátorként hathat több radikális baloldali pártnak is Európa-szerte.

Arról, hogy mi vezetett idáig, részletesebben itt olvashat.

Vigyázó szemetek a Szirizára vessétek

A görög választásokat a határokon kívül is árgus szemekkel figyelik, hiszen Alekszisz Ciprasz a választások előtt arról beszélt, hogy a Sziriza kormányra kerülése esetén az egész görög adósságmegállapodást újratárgyalná a nemzetközi hitelezőkkel, illetve arra is ígéretet tett, hogy a 2010 óta Görögországra rákényszerített több megszorítóintézkedést visszavon.

Sziriza-szimpatizánsok Athénban
Kép: Fotó: Reuters

A sajtó a legvalószínűbb koalíciós partnerként a To Potamit emlegette a választások előtt, amelynek első embere nemrégiben kijelentette, hogy nem támogatnak olyan kormányt, amely veszélyezteti Görögország eurótagságát. Ciprasz viszont csak olyan együttműködést tud elképzelni, amely végrehajtja pártja Szalonikiben meghirdetett tervét. Ennek legfőbb pontja, hogy újra akarják tárgyalni a GDP 175 százalékra nőtt államadósság (320 milliárd euró) törlesztésének feltételeit, azaz azt akarják, hogy a hitelezők elengedjék a tartozás felét. Ha nem tudják elérni ezt a célt, de fizetni sem fognak, az a görög állam fizetésképtelenné válásához, és ennek nyomán a görög euró végéhez vezethet.

Fél év múlva jöhet a csőd

Görögország az év közepére kifuthat a pénzéből, ha nem tudja megtörni azt a patthelyzetet, amely a EU-ECB-IMF trió és az athéni kormány között ősszel kialakult - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásoktól. (Vita van a felek között azon, mennyi pénzt kell megtakarítani az idei költségvetésben - további megszorítások árán.) Egy uniós tisztviselő az athéni ekathimerini.com hírportál tudósítása szerint úgy látta, hogy az új kormánynak első intézkedéseként meg kell kérnie EU-IMF párost, hogy adjon haladékot az országot finanszírozó hitelprogram folyamatban lévő felülvizsgálatának lezárására. Az érvényben lévő határidő február vége.

Úgy tűnik, hogy az ország nem számíthat az Európai Központi Bank (ECB) gyors segítségére sem. Az ECB nemrég meghirdetett kötvényvásárlási programjában legfeljebb júliustól fognak görög állampapírokat vásárolni, feltéve, hogy adottak lesznek ennek "feltételei". Az európai jegybank maximum az adósság harmadát finanszírozhatja.

 

Az első hivatalos eredményt a belügyminisztérium helyi idő szerint 21.30-kor (magyar idő szerint 20.30) közölte, végső eredmény csak hétfő hajnalban várható.