Athén kilépett a megerősített eu-s felügyeleti rendszerből, és nem kell részletes jelentések teljesítésesre elégetnie az energiáit, ahogyan azt a legutóbbi időkig tette - írja az Euronews.  A portál szerint a felügyeleti időszak további folytatása azzal vált okafogyottá, hogy a görög kormány a legtöbb vállalását mára teljesítette.

„Az elmúlt három év gyakorlatilag az elmúlt 12 év tanulságaira adott válasz. A tapasztalataink kijelölik az utat, hogy soha, de soha ne térjünk vissza ahhoz, amit átéltünk, és alakítják az öntudatunkat. Arra ösztönöznek bennünket, hogy egységesen, az igazsággal és realisztikus módszerekkel felvértezve, nem pedig hazugságokkal és könnyű megoldásokkal haladjunk előre. Egy olyan úton, amely ugyan hibákkal járhat, de biztosan nem rossz út" - értékelt a görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz.

A görög gazdaság a 2010-es évek nagy részében válságban volt, az uniós keretrendszert éppen azért vezették be, hogy a majdnem államcsődben végződött, romló helyzetből a kilábalás tartós lehessen.

Tíz éve történt, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank akkori elnöke egyetlen mondattal, amit a pénzügyi világ szakzsargonjában verbális piaci beavatkozásnak neveznek, olyan eredményt ért el, ami azóta kiemelt helyen szerepel a pénzügyi tankönyvekben és az Európai Unióról szóló tanulmányokban - emlékeztet Giovanni Farese gazdaságtörténész, az római  European University professzora a Financial Timeson megjelent írásában.

A brit fővárosban a londoni olimpia idején rendezett egyik fórumon elhangzott mondatot csak “Whatever it takes”megjegyzésként emlegetik. A hátteret a legismertebb pénzpiaci sport, a spekuláció adta, mármint a közös európai valuta bedőlésére játszó spekuláció. Görögország adósságválsága egyik mélypontjánál tartott, és úgy tűnt, lehet, hogy a görögöknek ki kell lépniük az eurózónából, ami dominóhatás szerűen a többi országot is hasonló lépésre késztetheti. Ezzel összeomlott volna az euró.

Európa nyugati fele sokadszor viharos történelme során ismét átélheti a déjà vu érzését – írja a Bloomberg az eurózóna tíz évvel ezelőtti adósságválságát és a jelenleg fenyegető pénzügyi válságot összehasonlító cikkében. Majdnem pont egy évvel ezelőtt tette le a főesküt Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, hogy az európai jegybank vezetősége tanult a múlt hibájából: nem fogja lemetszeni az eurózóna gazdaságának bimbózó fellendülését a koronavírus-járvány következményeinek enyhítése érdekében alkalmazott gazdasági ösztönzők túl gyors leépítésével.

Ezzel a 2011. tavaszi-nyári balul sikerült kamatemelésekre célzott, amelyeket még Jean-Claude Trichet elnöksége idején fogadott el az ECB monetáris tanácsa. Ezek akkor fékezték az eurózóna gazdaságát, amikor azt a kibontakozó görög adósságválság amúgy is megállította. Így a francia bankelnök helyét átvevő Mario Draghi irányításával még abban az évben ősszel visszacsinálták a hitelezés drágítását.