A NATO tisztségviselői az ügy kapcsán arról adtak tájékoztatást: az EU-nak és Törökországnak nem sikerült dűlőre jutni abban a kérdésben, hogy az uniós haderő miként használja a NATO infrastruktúráját. (Az EU hadserege a NATO Macedóniában állomásozó csapatait váltotta volna fel). A Financial Times információi szerint Törökország nem szeretné, ha kicsúszna ellenőrzése alól bármely, az Égei tenger területén végzett katonai akció, így el akarta érni, hogy az EU hadsereg irányításában vezető szerepet kapjon. Ez viszont az EU-haderő vezetésének nem tetszett – talán azért, mert a Törökország még nem tagja az Európai Uniónak. EU-tisztségviselők nyilatkozatai szerint ugyanakkor a NATO tag Törökországot az EU „minden lehető biztosítékkal ellátta”. „A sok bába közt elvész a gyermek” mondást igazolva az EU tagországok sem jutottak egyetértésre az akció részleteit illetően: Belgium és Franciaország azon az állásponton volt, hogy az EU a NATO áldása nélkül is elindíthatná az akciót, hiszen egy békés, kockázatmentes küldetésről van szó. A többi tag azonban ellenezte a szedett-vetett megoldást. Időközben változott a macedón belpolitikai helyzet is: az Együtt Macedóniáért tízpárti szövetség a 120 tagú parlament 6o mandátumát nyerte el a hétvégi választásokon (a vesztes volt kormánypárt választási csalást emleget). Most tehát tovább bonyolódik a „katonai helyzet”, hiszen mielőtt az EU katonái felváltanák a NATO-csapatot, az új kormánynak hivatalosan és formálisan fel kell erre kérnie őket.