A felnőtt emberek ötöde sorolja magát a krónikus halogatók közé - derült ki Joseph Ferrari, a chicagói DePaul University pszichológus professzorának kutatásából. Ezt az arányt több más tudományos vizsgálat is megerősíti. Az egyetemi hallgatók között 70 százalékra is felmegy a halogatók aránya. A férfiak körében gyakoribb ez a káros szenvedély, mint a nőkénél. Ezért akadnak többen az előbbiek között olyanok, akik nem fejezik be egyetemi-főiskolai tanulmányaikat.

Ferrari több mint 22 ezer ember megkérdezésén alapuló kutatása szerint a halogatók keresete alacsonyabb, mint a feladataikat folyamatosan végzőké, és nagyobb eséllyel találják magukat a munkanélküliek között. Ez a szokás együtt jár más rossz tulajdonságokkal is, köztük a nyugdíj-megtakarítások vagy a betegségek megelőzését szolgáló egészségvédelem elhanyagolásával - derül ki a Wall Street Journal cikkéből.

Mit csinálsz, süsd meg?

A halogatók sokszor ostorozzák saját magukat, ami nem tesz jót lelki egyensúlyuknak. Tipikusak az olyan tükör előtt feltett kérdések, miszerint: Miért nem csinálom azt, amit csinálnom kellene? vagy Miért vagyok ilyen felelőtlen? - hívja fel a figyelmet Gordon Flett, a torontói York University pszichológus professzora. A negatív belső társalgás a halogatók önbizalmának hiányát, és az ezzel kapcsolatos aggodalmukat tükrözi.

Ugyanakkor ez utóbbi egyben lehetőséget kínál a halogatás elleni első lépés megtételére. Ennek kulcsa: bocsátsunk meg magunknak. Egy 2010-es tanulmány szerint azok az első éves egyetemi hallgatók, akik megbocsátották magukat, hogy a tanulás halogatása miatt elbuktak az első vizsgájukon, sikeresebben futottak neki további feladataik elvégzésének. Hasonló módszer a munka részekre bontása.

Sokan jártak úgy, hogy költözés után semmi kedvük nem volt kicsomagolni, így a teli vagy félig teli dobozok még hónapok múlva és elfoglalták a szoba sarkát vagy a garázst. Thomas Flint pszichológusnak ez adta az ötletet a feladatok feldarabolására. Először tévéjét csomagolta ki, majd jutalmul megnézte kedvenc műsorát. Ezt követően lépésről lépésre folytatta a pakolászást.

Hangulatmenedzsment

A halogatás lelki alapja az az aggódás vagy egyszerűen csak rossz érzés, amit egy nehéz feladat elvégzése okoz. A halogató úgy véli, jobb lesz előbb valamivel - némi internetezéssel, Facebook-oldalai átnézésével vagy bármi mással - javítani a hangulatán. A kutatók ezt a viselkedést nevezik "fegyverletételnek a jó érzés keresése előtt". A halogató nem gondol arra, milyen rosszul érzi majd magát a bőrében, amikor a munka a körmére ég, lekési a határidőt, az utolsó pillanatban próbálja befejezni a feladatot.

Ez adta az ötletet a pszichológusoknak és az időmenedzsmenttel foglalkozó tanácsadóknak egy új stratégia kidolgozására. Ennek szellemében arra próbálják felhívni a halogató pácienseik, ügyfeleik figyelmét, hogy a hangulatuk azonnali javítására irányuló kísérleteikért milyen drágán kell majd megfizetniük hosszabb távon. Ha ezt felismerik, akkor sokkal hatékonyabban irányíthatják érzelmeiket.

Az elmúlt két év kutatásaiból kiderült, hogy a negatív hangulat lerombolhatja az emberek önkontrollját. Ha sikerül az előbb említett egyszerű mérlegelést elfogadtatni a halogatókkal, akkor jobb esélye van az összetettebb módszerek alkalmazásának. Annak, hogy meghatározott időbeosztást kövessenek, fejlesszék akaraterüket vagy szervezzék újra napi tevékenységeiket.

Időutazás

Az új módszer hatékonyságát néhány konkrét példa is bizonyítja. A kétgyerekes Gisela Chodos csúcshalogató volt, ha autója kitakarításáról volt szó. Csak akkor kezdte kidobálni az üres üdítős palackokat, a csokipapírokat, az elhasznált gyorséttermi csomagolóanyagokat és más szemetet, amikor már kínosnak érezte, hogy ha valaki benéz a parkolóban az autójába, akkor irdatlan kuplerájt lát.

Miután konzultált egy pszichológussal, rájött, hogy részben azért halogatta a munkát, mert attól tartott, hogy nem tudja elég szépen, mindenki megelégedésére kitakarítani az autót. A lelki gátat azzal sikerült lerombolnia, hogy arra gondol, mennyire szégyellni szokta magát, amikor szemétdombbá válik környezete.

Sean Gilbertson szoftverfejlesztő számos viszonylag bonyolult időbeosztásos módszerrel próbálta kezelni halogató szenvedélyét, ám hiába. Az áttörést az időutazásos technika egy az előbbitől eltérő változata hozta meg számára. Amikor egy elektromos meghajtású tolókocsit javított, arra gondolt, milyen fontos ez az eszköz használójának. Mennyire elégedett lesz az illető - és persze Gilbertson főnöke -, ha időre elvégzi a munkát.