A globális felmelegedést modellezték kutatók, mégpedig úgy, hogy mennyivel növekedhet a 32 foknál magasabb napi átlaghőmérsékletű napok száma a világ különböző városaiban - idézi a Pénzügyi Szemle Online a New York Times és a kutatókból álló Climate Impact Lab közös előrejelzését.

Korábban készítettek egy interaktív grafikont, amely az elmúlt évtizedek adatai mellett bemutatja, mi várható, ha folytatódik a felmelegedés. Egy 1978-ban született budapesti lakosnak például a születése után közvetlenül 3 napig kellett kánikulára számítania, míg most 12 napon át kell elviselnie a hőséget. 2050-ben pedig várhatóan 21 napos kánikulára készülhet.

Kapcsolódó

Anomália és hőség

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) pedig nemrég tette közzé friss előrejelzését, amely szerint meglehetősen nagy - 70 százalékos - az esélye, hogy az idei év vége előtt kialakul az úgynevezett El Nino időjárási anomália, amely mindig alaposan felforgatja a Föld bolygó időjárását. Erre legutóbb 2015 és 2016 fordulóján volt példa és a várakozásoknak megfelelően összekuszálta az időjárást a világ minden táján.

A WMO szerint az El Nino ugyan általában öt-hét évenként bekövetkezik, ám a mostani kilátások szerint sokkal hamarabb visszatérhet, ez pedig vélhetően a globális felmelegedés újabb jelének tekinthető. Az La Nina hűtő hatása nem volt képes ellensúlyozni az általános melegedési tendenciát, ez vezetett oda, hogy 2018 várhatóan a legforróbb időjárást hozó évek közé kerül.

A hőségkilátásokat bemutató - angol nyelvű - interakitív grafikon a New York Times oldalán, itt érhető el. A grafikon a születési év és a város megadása (pl. Budapest, Szeged) után adja ki az eredményeket