Románia egyik legfontosabb üzleti partnere Magyarország. A két ország kereskedelmi mérlege tavaly 7,3 milliárd eurót összesített, ami közel 26 százalékos növekedést jelent 2010-hez képest - mondta nyitóbeszédében Alexandru Micula, Románia budapesti nagykövete. Románia számára a mérleg 2,3 milliárd eurós deficitet mutat, azaz Magyarország Romániába irányuló exportvolumene közel kétszer nagyobb mint a szomszédos országé. Micula hangsúlyota: a román kormány különös figyelmet fordít minden jelzésre, amely a befektetői, üzleti területről érkezik.

Az Üzleti lehetőségek Romániában címet viselő péteki rendezvényen a a román kormány miniszteri és államtitkári szinten is képviseltette magát. Borbély László, a környezetvédelmi tárca vezetője előadásában összefogást sürgetett, mint fogalmazott: a két ország egymásra van utalva, ezért a kormányoknak többet kellene tenni az üzleti környezet javítása érdekében. Az RMDSZ-es politikus a zöld beruházásokban rejlő potenciálokra, illetve a kapcsolódó uniós és költségvetési támogatási rendszerben rejlő lehetőségekre hívta fel a jelen lévő üzletemberek figyelmét. A tárcavezető szerint 2008 és 2011 között 257 vállalkozást mintegy 650 millió euróval támogatott a zöld tárca saját erőből, a költségvetési forrás ugyanis alig 270 millió euró. Idén új pályázatokat forráshiány miatt nem ír ki a minisztérium, a tervezett infrastrukturális fejlesztések, például vízhálózati rehabilitációk és a korszerű hulladékgazdálkodást megteremtő beruházások vonzó üzleti lehetőségeket rejtenek - fogalmazott Borbély.

A mezőgazdasági minisztérium idei terve, hogy az összes rendelkezésre álló uniós forrást megpályázzák ahhoz, hogy 2015-ig le lehessen hívni a rendelkezésre álló 13 milliárd eurós összeget - mondta Tánczos Barna, a minisztérium államtitkára. Hozzátette: érdemes tehát felszállni az utolsó vonatra. A mezőgazdaság tavalyi rendkívüli teljesítménye ellenére az agrártermékek kereskedelmi mérlege 375 millió eurós deficitet mutat, noha a hiány 50 százalékkal mérséklődött 2010-hez képest. Ez Tánczos szerint azért van, mivel Románia a termények jelentős részét nyersanyagként exportálja, majd a kész élelmiszereket visszavásárolja. A mezőgazdaság feldogozóipari, illetve gépgyártó ágazataiba tehát érdemes lehet befektetni, a biotermékek piaca például 20-25 százalékkal bővül évente -mondta Tánczos, aki szerint a területalapú szubvenciók mellett beruházások támogatására is van elegendő forrás.

Králik Lóránd, a romániai Országos Tőkepiaci Felügyelet biztosa a kormány ambiciózus privatizációs terveit ismertette: a következő időszakban több energetikai vállalat, köztük a Hidroelectrica, a Romgaz, a Nuclearelectrica és három regionális áramszolgáltató IPO-ja várható a bukaresti tőzsdén, de piacra kerül a Tarom és a Romtelecom állami tulajdonrésze is. A felügyelet az EU nyomására az amerikai Nasdaq mintájára épült szabályozatlan, 2,4 milliárd euró kapitalizációjú Rasdaq piac megszüntetését tervezi, az itt forgó több mint ezer vállalat jelentős részét - a megfelelő közkézhányaddal és kapitalizációval rendelkező cégeket - szabályozott piacra terelik - mondta Králik.

A román jegybank (BNR) igazgató tanácsának tagja, Nagy Ágnes arról biztosította a Romániában befektetni vágyókat, hogy az ország makrogazdasági kilátásai biztatóak, a jegybank monetáris politikáját és az inflációs célokat visszaigazolták az elemzők és a fogyasztók is. Bukarest kitart a 2015-ös eurócsatlakozási céldátum mellett, ez persze nem jelenti azt, hogy közel három év múlva csatlakozni is tudunk - fogalmazott Nagy, aki szerint a kormány elkötelezettsége kordában tartja a gazdaságot, és fegyelmezi a fiskalitást. Egy biztonsági védőhálóra azonban mindenképpen szükség van, a Valutaalap és a nemzetközi pénzintézetek nyújtotta biztonság mellett fontos a helyi pénzügyi szektor stabilitása is, így a BNR továbbra sem tervezi csökkenteni a kötelező tartalékráták jelenlegi szintjét.

Az ingatlanpiac a 2008-as lufi kidurranása után már tavaly ismét növekedésnek indult, a kiadott építési engedélyek száma ma ismét a válság előtti szinten áll elsősorban az infrastrukturális fejlesztések miatt - fogalmazott előadásában Diósi László, az RMÜE elnöke, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. A szakember rámutatott: miközben Romániában egy személyre 0,9 szoba jut, az EU tagállamaiban az átlag 1,6, a következő időszakban tehát rengeteg lakásra lesz szükség, és sok ingatlant kell majd felújítani Romániában. A jegybank kamatpolitikája várhatóan rövidesen csökkenő hitelkamatokhoz vezet, a lejben történő hitelezés is kezd teret nyerni. Növekedésnek van tehát helye az ingatlanpiacon, hiszen a jelzáloggal terhelt ingatlanok száma továbbra is alacsony Romániában. A rosszul teljesítő hitelek aránya 2011 novemberében 14,4 százalékot mutatott, a tetőzés azonban idén nyáron várható, ami után megfordulhat majd a trend. Boros Szilárd a Nemzetgazdasági Minisztérium Wekerle -terv részeként kidolgozott Mikó Imre -tervet ismertette, amelynek célja az erdélyi magyarság gazdasági autonómiájának elérése. Jövőképként Boros Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szavait idézte, aki szerint a cél az, hogy Erdély a Kelet Svájca legyen, hiszen a helyi adottágok azonosak az alpesi ország adottságaival. A terv része az Erdélyi Magyar Tervezési és Fejlesztési ügynökség létrehozása, amelyhez anyagi és szakmai támogatást is szívesen látnak -fogalmazott Boros.