Athéni kormányzati források kénytelenek voltak határozottan cáfolni, hogy Antonisz Szamarasz miniszterelnök, a jobboldali Új Demokrácia vezetője az előrehozott választások kezdeményezését fontolgatja azt követően, hogy pártja viszonylag rosszul szerepelt a helyhatósági választások hét végi első fordulójában - jelentette a görög ekathimerini.com hírportál. Most fordul elő először 1975 óta, hogy a görög főváros vezetéséért folyó küzdelem második fordulójába nem jut be az Új Demokrácia jelöltje.

A szavazatok negyedének összeszámlálása után kiderült, hogy a két legfontosabb önkormányzat, Athén és az Attika régió esetén lényegében holtverseny alakult ki hatalmon lévő polgármester, illetve prefektus, és radikális baloldali kihívója között - írta a Wall Street Journal. Mindkét vezető a kormánykoalíció baloldali pártja, a Paszok tagja, versenytársaik pedig a 2012-es parlamenti választások előtt alakult radikális baloldali Szirizához tartoznak.

Fordult a választói hangulat

Néhány nappal ezelőtt még a posztjukon lévő vezetők kényelmes előnyét mérték a közvélemény-kutatók, ám a szavazás nyomán Athénban egy százalékra olvadt a polgármester előnye, Attikában pedig a kihívó ért el valamivel több mint egyszázalékos előnyt a prefektus előtt. A fővárosban és ebben a régióban él a görög lakosság 40 százaléka, ezért nem igazán nagy öröm az Új Demokráciának, hogy az ország 13 régiója közül kilencben az élen végeztek jelöltjei.

További kellemetlen meglepetése a szavazásnak, hogy Pireusz kikötőjében a párt színeiben induló hatalmon lévő polgármester elvesztette a közvélemény-kutatásokban mutatkozó előnyét, és második lett egy független helyi induló - a város fociacsapatának egyik támogatója - mögött. Végül rossz hír a kormányon lévőknek - és nemcsak nekik - az is, hogy a szélsőjobboldali Arany Hajnal párt két erős embere két számjegyű eredményt ért el az athéni és az attikai szavazáson. A 2012-es választásokon hét százalékkal végzett ez a párt.

Vezet az ellenzék

Az Új Demokrácia az európai parlamenti választásokig hátra lévő egy hétben azzal kampányol, hogy a görögöknek a politikai stabilitás mellé kell állniuk. A Sziriza ezzel szemben azt kommunikálja, hogy az EP-választás valójában népszavazás a kormánykoalícióról, illetve annak EU-IMF ihletésű megszorító politikájáról. Az egykor a görög baloldal koronázatlan királyának számító Paszok az adósságválságot követő kemény intézkedésekért viselt felelőssége miatt a szavazók öt százalékának támogatására számíthat.

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a Sziriza 4,7 százalékponttal vezeti pártok népszerűségi listáját az EP-válaszok előtt. Az önkormányzati voksolás második fordulóját és jövő vasárnap tartják. Elemzők szerint a koalíciós pártok veresége elmélyítheti kapcsolatuk repedéseit, a Paszok képviselőinek egy része bedobhatja a törölközőt, amire rámehet a minimális parlamenti többség. Egy előrehozott országgyűlési választás megkérdőjelezné az EU-IMF segélyprogram végrehajtását, amelyről a jelenlegi kormány állapodott meg a donorokkal.