Növelte előnyét a pártok versenyében a január 25-ei görögországi előrehozott választások esélyese, a radikális baloldali Sziriza, amely azzal kampányol, hogy ha kormányt alakíthat, akkor kikényszeríti az államadósság egy részének elengedését - jelentette a Bloomberg. A sorrendben a második helyen a jobbközép Új Demokrácia áll, amely a kormány nagyobbik pártjaként az elmúlt két és fél évben végrehajtotta az országot finanszírozó EU-IMF páros elvárásait, beleértve ebbe a költségvetési megszorításokat is.

Három egymástól független közvélemény-kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a lakosság érzékelhető többsége gyökeres változást akar. Az elmúlt egy hónapban három százalékpont volt a különbség a két párt között, ami a múlt hét végén készük felmérések szerint 4-6,5 százalékra szélesedett. A legnagyobb eltérést a Macedoniai Egyetem mérte, amelynél az első helyezett 4,5 százalékpontról 6,5 százalékpontra növelte előnyét.

Mindenki tesz mindenki másra

A GPO intézet közvélemény-kutatása szerint vasárnap a választók 30,4 százalékra szavazhat a Szirizára, 26,4 százalékuk pedig az Új Demokráciára. Ez 0,8 százalékponttal nagyobb a GDO január 7-ei felmérésében regisztrált különbségnél. Az Alco szerint az első helyezett 31,2 százalékról 31,7-re növelte támogatottságát, miközben a másodiké 27,8-ről 27,3 százalékra mérsékődött. A 4,4 százalékpontos különbség nagyobb a 3,1 százalékos hibahatárnál.

Az athéni tőzsde vezető indexe, az ASE bő egy százalékkal esett az új adatok nyilvánosságra kerülése után, mivel a Sziriza győzelmének lehetősége növeli a gazdasági bizonytalanságot. A hároméves kötvények hozama 34 bázisponttal 11,48 százalékra kúszott fel, ami világos jele annak, hogy a kutyának sem kellenek a görög állampírok. A 25 százalékos munkanélküliségi rátával küszködő görög társadalom többsége viszont úgy láthatja, hogy helyzete nem javul attól, ha a befektetők, illetve az EU-IMF páros kegyeit kereső kormány alakul (újra) az országban.

Lesz-e koalíció?

Szinte megoldhatatlan feladat elé került az Új Demokrácia azzal, hogy néhány nap alatt kellene behoznia ekkora különbséget - véli Nikosz Marancitisz, a Macedoniai Egyetem professzora. Csak valamilyen drámai esemény fordíthatna az eredményen. A jelen állás szerint a Szirizának még szüksége lenne a kormányzáshoz egy koalíciós partnerre, ezért az utolsó hét arról szólhat, hogy megpróbálnak abszolút többséghez elegendő szavazatot gyűjteni - véli a szakember.

A 300 fős görög parlamentben 250 képviselői helyet a megszerzett szavazatok arányában osztanak el, 50-et pedig megkap a győztes. Ezzel igyekeznek erősíteni a kormánypártok kormányzóképességét. A Sziriza lehetséges koalíciós partnereként emlegetett To Potami vezetője két hete azt mondta, hogy nem támogatnak olyan kormányt, amelynek politikája miatt Görögország kiszorulhat az eurózónából.