Az euróövezeti fellendülés széles gazdasági alapokra támaszkodik majd mind ágazati, mind regionális értelemben, de a második és a harmadik negyedévben valamelyest lassul az üteme. Az első negyedévi 0,4 százalék után a második és a harmadik negyedévben 0,3 százalékos GDP-növekdésre lehet számítani az euróövezetben.

Az év elején elért eredmények további növekedését a belső kereslet bővülésének állandósuló üteme és a viszonylag gyenge külső kereslet tartja majd vissza.

A fogyasztás növekedésének kilátásait erősen korlátozzák az egyes tagországokban alkalmazott megszorító intézkedések, valamint a munkaerő-piaci nehézségek, illetve az elkölthető jövedelem csekély növekedése.

A belső fogyasztás az euróövezetben az első három negyedévben negyedévente 0,2 százalékkal növekedhet.

A gazdasági aktivitás élénkülése a magánszektor beruházásainak növekedését vonja maga után a pénzügyi válság következményeinek kiigazítását követően is. A beruházások az első három negyedévben 0,8, 0,4 és 0,7 százalékkal növekedhetnek.

Azzal a feltételezéssel élve, hogy az olajár hordónként 107 dollárnál stabilizálódik, az euró/dollár árfolyam pedig 1,38 közelében ingadozik majd, az euróövezeti infláció az elkövetkező két negyedévben kissé emelkedhet, de messze el fog maradni az Európai Központi Bank (ECB) 2,0 százalékos céljától.

Az idei első negyedévben 0,7 százalékos volt az euróövezeti infláció a 2013. végi 0,8 százalék után. A második negyedévben 0,8, a harmadikban 0,9 százalékos inflációt vár az ifo.

Az előrejelzésre a legnagyobb kockázatot a feltörekvő, elsősorban ázsiai térségek gyengülő kereslete, valamint az európai gázárak emelkedésének veszélyét hordozó kelet-európai politikai feszültség éleződése jelenti, ami nagyban megterhelheti a háztartások és a vállalatok rezsiköltségeit - jegyzi meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) negyedéves rendszerességgel publikált euróövezeti gazdasági előrejelzése.