Az UniCredit elemzői Magyarországon idén 2,7, jövőre 2,6 százalékos, Bulgáriában 3,4, illetve 3,6, Horvátországban 1,5, illetve 1,6, Lengyelországban 3,7, illetve 3,8, Romániában 4,3, illetve 3,8, Szlovéniában 1,9, illetve 2,4, Csehországban 2,2, illetve 3, Szlovákiában pedig mindkét évben 3,2 százalékos növekedést várnak. Az eurózóna teljesítménye idén várhatóan kedvezően alakul, az ECB további mennyiségi lazításról dönthet, miközben a Fed kivárhat a további kamatemeléssel, így az összes kke-ország gazdasági teljesítménye erősödhet, ami 2017-ben hasonló ütemben folytatódhat.

A kibocsátás bővülését elsősorban a belső kereslet támogatja, ennek ellenére a növekedés fellendülése és fenntarthatósága országonként eltérő lehet. Az unióhoz tartozó közép- és kelet-európai országokban (kke-EU) a reál GDP a globális pénzügyi válság óta az elmúlt évben nőtt a legnagyobb mértékben, és a kilátások szerint 2016-ban is hasonló teljesítmény várható.

Lubomir Mitov, az UniCredit kke vezető közgazdásza kiemelte: a kke-EU országaiban a belső kereslet bővülése - a régió többi részétől eltérően - nem párosult gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásával. Ez lehetővé tette a helyi intézmények számára, hogy a pénzügyi stabilitás kockáztatása nélkül folytassák a növekedést támogató politikát. A belső kereslet erőteljes bővülése jelentősen növelte a bevételeket, míg az EU-transzferek felfutása lehetővé tette a kormányzatok számára az állami beruházások bővítését, a deficitcélok veszélyeztetése nélkül. Az UniCredit elemzői fenntartják a piaci konszenzust meghaladó, 1,7 százalékos növekedési prognózisukat az eurózónára.

Arra számítanak, hogy a gazdasági aktivitás erősödik az egész kke régióban, 2016-ban valószínűleg valamivel jobban, mint 2017-ben. Idén várhatóan nagyobb teret nyernek a növekedést támogató intézkedések, jövőre azonban számos országnak erőfeszítéseket kell tennie a költségvetési kiigazítások és a monetáris szigorítások érdekében. A banki hitelezésben várt fellendülés szintén fontos tényezője lesz a lakossági fogyasztás erősödésének, amit a javuló munkaerő-piaci folyamatok és a bérek növekedése is támogat. A banki hitelezés nagyobb szerepet játszik majd a gazdaság finanszírozásában.

A kke-EU régió inflációja elmozdul a hosszan felfelé ívelő trend irányába. Az elemzők nem számítanak arra, hogy az infláció a jövő év végénél hamarabb megközelíti a jegybankok célértékét, amikor is az emelések ismét napirendre kerülnek. Eközben a központi bankok valószínűleg tartják pozíciójukat, további mérsékelt monetáris lazítás csak Lengyelországban lehetséges.