A CNBC magyarázata szerint minden nemzeti bank egy bizonyos mennyiségű tőkét fizet az ECB-nek, így például Németország a teljes hozzájárulás 17,9 százalékát, Franciaország 14,2, Ciprus pedig 0,15 százalékát. Ez a hozzájárulási arány fogja meghatározni a CNBC-nek nyilatkozó jegybanki forrás szerint, hogy melyik állampapírból mennyit vásárol az euróövezeti jegybank. A rendkívüli intézkedéssekre vonatkozó terveket azonban az ECB-nek még véglegesíteni kell.

Piaci várakozások szerint az ECB a január 22-i ülésén jelenthet be egy teljeskörű QE-programot a növekedés fellentdítésére és a kereslet élénkítésére a deflációval sújtott eurózónára vonatkozóan. Michale Steen, az ECB szóvivője nem kommentálta a hírt a CNBC-nek.

Pénteken a Reuters arról írt, hogy az ECB valamilyen hibrid megoldáson gondolkodik, azaz az állampapírok vásárlása az eurózónán belüli kockázatmegosztási megoldással történne, a nemzeti bankok vásárlásától függetlenül.

A CNBC-nek pénteken, szintén jegybanki forrás nyilatkozta, hogy az ECB egy 500 millió eurós QE-programot indít, annak ellenére, hogy szakértők véleménye szerint ez vélhetően kevés lesz az eurózóna megmentéséhez.