A vitában felszólalt Jyrki Katainen, az Európai Bizottság illetékes alelnöke, aki rendkívül sikeresnek ítélte a 315 milliárd eurós európai beruházásösztönző intézkedéscsomagot. Elmondta, a beruházásokat megvalósító Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) felállítása óta eltelt egy évben jóváhagyott projektek végrehajtásához megítélt 12,8 milliárd euróval várhatóan mintegy 100 milliárd euró magántőkét sikerül majd megmozgatni Európa-szerte.

Katainen kijelentette, a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nevéhez kötődő terv a jelek szerint egyelőre úgy működik, ahogyan várták. Hozzátette, a programnak kiemelkedő sikere van a kis- és közepes vállalkozások (kkv) körében, amelyekre megkülönböztetett figyelmet kell szentelniük a döntéshozóknak.

Az Európai Néppárt (EPP) és a szociáldemokrata frakció (SD) képviselői üdvözölték az EFSI teljesítményét és tervezett meghosszabbítását, a kisebb képviselőcsoportok tagjai közül azonban sokan kételyeiknek adtak hangot az eddigi eredményekkel kapcsolatban.

"Az EFSI egy év alatt 100 milliárd eurót mozgósított huszonhat tagállamban, felülmúlta a várakozásokat a kkv-szektorban, az eredetileg tervezett 75 milliárdból ugyanis 49 milliárdot már sikerült mobilizálni. Ilyen pozitív teljesítmény tükrében úgy gondoljuk, hogy a programnak a tervezett három éven túl is folytatódnia kell" - mondta José Manuel Fernandes néppárti képviselő.

Az EPP-frakció másik tagja, Othmar Karas ugyancsak üdvözölte a Juncker-terv tervezett meghosszabbítását és kulcsfontosságúnak nevezte Európa strukturális problémái szempontjából.

Kritikusabb szólamok

Gianni Pittella, az SD vezetője méltatta az eddigi eredményeket, hangsúlyozta azonban, hogy többet kellene tenni. Mint mondta, az Európai Beruházási Banknak nagyobb kockázatot kellene vállalnia és olyan projekteket finanszíroznia, amelyek másképpen nem valósulhatnának meg.

"Gazdasági növekedés, társadalmi kohézió, átállás a fenntartható gazdaságra, adósságcsökkentés a gazdasági növekedés révén - erre van szüksége Európának, nem vak megszorításokra, nem megfojtani, hanem hagyni kell levegőhöz jutni a kkv-kat" - hangsúlyozta Pittella.

Az EP liberális frakciója (ALDE) részéről Pavel Telicka az EFSI működésének javítására szólította fel az Európai Bizottságot, mondván, hogy annak a leginnovatívabb projektekre kellene fókuszálnia. "A bizottságnak fel kellene gyorsítania a projekteket és javítania kellene azok minőségét ahhoz, hogy a Juncker-terv sikeres legyen" - emelte ki a politikus.

Egyes képviselők úgy vélekedtek, hogy a terv a gazdagabb és fejlettebb országokra koncentrál és elsősorban a nagyvállalatok profitálnak belőle. Volt, aki teljes kudarcként festette le a programot, mondván, hogy az a városi térségekre fókuszálva növelte a regionális egyenlőtlenségeket.

A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba.