A jelentéshez mellékeltek egy felvételt, amelyet a hírügynökség szerint a drón készített a USS Dwight D. Eisenhower nevű repülőgép-hordozó és egy másik amerikai hadihajó felett átrepülve a Perzsa(Arab)-öbölben. A képeken a repülőgép-hordozókon parkoló vadászgépek láthatóak.

Az AP amerikai hírügynökség szerint a felvételeket egy Ababil 3-as típusú, pilóta nélküli repülőgép készítette, amely nyolc órán keresztül képes repülni akár több mint 3600 méteres magasságban és 250 kilométeres tartományban. Chloe J. Morgan hadnagy, az amerikai haditengerészet illetékes parancsnokságának, a NAVCENT-nek a szóvivője e-mailben azt közölte, hogy az Eisenhower repülőgép-hordozó 2016 óta nem is állomásozik a Perzsa(Arab)-öbölben.

Kapcsolódó

Eközben az öbölben tartózkodó Kenneth McKenzie altábornagy, az Egyesült Államok közel-keleti műveleteit irányító parancsnokság, a CENTCOM parancsnoka szombaton kijelentette: az Egyesült Államok rendelkezik a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy megakadályozza Iránt bármiféle veszélyes cselekményben. "Továbbra is kommunikálni kell a térségbeli partnereinkkel és barátainkkal annak érdekében, hogy együttesen lépjünk fel az iráni fenyegetéssel szemben" - idézte a hivatalos látogatáson tartózkodó McKenzie-t az abu-dzabi székhelyű Sky News Arabíja televízió.

Teherán és Washington között egyre feszültebb a viszony, amióta tavaly májusban Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy országa kivonul az iráni nukleáris program korlátozását célzó, 2015-ben aláírt többhatalmi megállapodásból, és újra életbe lépteti az atomalku ratifikálásakor felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben.

Washington április első felében terrorszervezetté nyilvánította az iráni Forradalmi Gárdát, és úgy döntött, megszigorítja az iráni olaj vásárlására vonatkozó szankcióit. A szintén félhivatalos ISNA iráni hírügynökség keddi jelentése szerint az amerikai lépésre válaszul az iráni parlament terrorszervezetté nyilvánította az Egyesült Államok teljes fegyveres erejét.

Az iráni Forradalmi Gárda olyan elit hadtest, amelyet az 1979-es iszlám forradalom után hoztak létre az iráni síita teokratikus rendszer védelme érdekében.

Az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, nem fogja meghosszabbítani az iráni olaj vásárlási engedélyét azon nyolc ország - Kína, India, Olaszország, Görögország, Japán, Dél-Korea, Tajvan és Törökország - számára, amelyek eddig importálhattak kőolajat Irántól a novemberben hozott amerikai szankciók ellenére. Washington szerint május 2-ig folytathatják vásárlásaikat, de utána már nem fogja ezt elnézni. A Fehér Ház a döntést azzal magyarázta, hogy a cél Irán olajexportját nullára csökkenteni, és így megfosztani a perzsa államot alapvető bevételi forrásától. Washington közlése szerint a nemzetközi olajpiacon az iráni olaj nélkül is kielégítődik a kereslet.

Haszan Róháni iráni elnök és több magas rangú katonai parancsnok válaszul azzal fenyegetőzött, hogy Irán elvágja az öböl menti arab országokból induló olajszállító tankhajók útját a Hormuzi-szorosban, amelyen a világ olajexportjának harmada halad keresztül.