Az Európai Tanács júliusban egyezett meg az unió következő hétéves költségvetésnek és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap 1800 milliárd eurót kitevő költségvetéséről. Az Európai Parlament számos uniós program, egyebek mellett a környezetvédelemi fellépések, az egészségügy finanszírozására, valamint az oktatásra fordított forrásokat kevesellte.

A keddi tájékoztatás szerint a kompromisszumos megállapodás megháromszorozza, 16 milliárd euróval emeli az uniós egészségügyi programra jutó forrásokat, az Erasmus+ számára egyévnyi támogatással többet juttat, és biztosítja, hogy a kutatásra szánt összegek folyamatosan emelkedjenek - idézi az MTI.

Kapcsolódó

Az ideiglenes megállapodás szerint 15 milliárd euró jut a koronavírus-járvány elleni fellépésre, a következő generáció számára új lehetőségeket teremtő kiemelt programokra. A maradék egymilliárd euró a jövőbeli esetleges igényeket és válságok kezelését szolgáló, rugalmasan felhasználható összeget emeli.

A költségvetés és helyreállítási program teljes összegének legalább 30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra, 2024-től az éves kiadások 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát biodiverzitási célokra kell fordítani, és ennek ellenőrzésére hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő módszertant kell majd alkalmazni - szögezték le.

A költségvetés másik átfogó prioritása a nemek közötti egyenlőség biztosítása lesz, amely a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg.

A tárgyalók megegyeztek abban is, hogy a járvány utáni helyreállítást célzó tervhez szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem az uniós költségvetésben szereplő befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti termékén alapuló hozzájárulásának növelésével rendezni. Ezért a következő hét évre menetrendet fogaztak el az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetésére.

A menetrendben a 2021-től bevezetni tervezett, műanyagokra kivetett adóból származó bevétel mellett 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), 2024-től a digitális adón, majd 2026-tól a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás vagy új egységes társaságiadó-alap szerepel.

A megállapodást még az uniós tagállamoknak, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának, majd pedig az EP plénumának is el kell fogadnia.