A központi bank monetáris tanácsának kétnapos ülése után kihirdetett, 8:1 arányban meghozott döntés értelmében maradt a mínusz 0,1 százalékos betéti ráta, amelyet még januárban vezettek be azért, hogy a reálgazdaságba tereljék a kereskedelmi bankok pénzeszközeit.

Nem módosította a testület a 2013 áprilisában meghirdetett eszközvásárlási program évi 80 ezer milliárd jenes, nagyjából 681 milliárd dolláros keretösszegét sem. A pénzügyi eszközök, elsősorban államkötvények vásárlására fordított pénztől a jegybank azt reméli, hogy a közel két évtizedes defláció után elindítja az árak emelkedését a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.

Bár kevesebb elemző számított újabb gazdaságélénkítő lépésekre a jegybanktól, mint amennyien a status quo fenntartását várták, a japán jen tovább erősödött és a dollárhoz viszonyított árfolyama húszhavi csúcsra emelkedett. A tokió tőzsde irányadó indexe 3,05 százalékos mínuszban, négyhavi mélyponton zárt.

A központi bank a tanácskozás után kiadott közleményében a japán gazdaságra leselkedő veszélyek között nem említette meg konkrétan a brit uniós tagság megszűnésének lehetőségét, úgy fogalmazott, az európai gazdaság kilátásai és a geopolitikai kockázatok kivárásra intenek. A japán gazdaság helyzetét illetően a jegybank úgy ítéli meg, hogy folytatódik a mérsékelt ütemű fellendülés a termelés és az export lassuló bővülésének dacára. Az infláció enyhén negatív tendenciát mutat a fogyasztói árak csökkenése miatt, és szükség esetén a jegybank kész újabb intézkedéseket tenni, hogy elérje a 2 százalékos inflációs célt.