Január elsejétől tervezi bevezetni Bukarest a szolgáltatói szektor átalányadóját, amely a jelenleg választható 16 százalékos profitadót, illetve a bevétel 3 százalékára vonatkozó terhet váltja. Az évek óta bevezetni tervezett jogszabályról várhatóan sürgősségi eljárásában dönthet a törvényhozás már a jövő hét folyamán. A Victor Ponta vezette bukaresti kormánynak elsődleges célja, hogy kifehérítse azokat a területeket - vendéglátó-ipart, szépségszalonokat vagy az autómosókat, autószervízeket- ahonnan a költségvetésnek alig származik bevétele.

Az elképzelés szerint a vendéglátók esetében az átalányadót évente a helyiség alapterülete, a település rangja, valamint a szezonalitást követő szorzó alapján határozzák majd meg - az adott cég éves forgalmától függetlenül. A szezonalitást követő szorzó a javaslat szerint 0,45 lesz Bukarest és a hét legnagyobb megyeszékhely (Brassó, Kolozsvár, Temesvár, Constanta, Craiova, Iasi és Ploiesti) esetében, 0,4 megyeszékhelyek, 0,35 az üdülőövezetek és 0,15 a falvak esetében. A városok rangját követő változó értéke a fővárosban 16 és 12,5 között lesz, a nagyvárosokban 14-11, a turisztikai központokban 2 a kistelepüléseken pedig 0,5 lesz.

Mindezeket figyelembe véve egy községben üzemeltetett 100 négyzetméteres vendéglő éves átalányadója például 1785 lej lesz (egy euró 4,47 lej) egy 3,6 ezer lakosú városban ugyanakkora terület után 5600 lejt, egy megyeszékhelyen már 10640 lejt kell majd fizetni. Bukarest belvárosában a legmagasabb a szorzó, itt egy 300 négyzetméteres vendéglátóhely tulajdonosának 22680 lejt kell majd évente az államkasszába utalni. A szorzók alapján a kiemelt turisztikai övezetekben (például a tengerparton, gyógyfürdőkben, sípályákon) üzemeltetett vendéglátóhelyek tulajdonosai adott esetben kevesebbet fizetnek majd mint egy 3-4 ezer lakosú kisvárosban lévő étterem emeltetője. Az új törvénytervezet egy adott helységen belül minden étteremre hasonló mértékű adót állapít meg rangtól függetlenül, azaz a büfék, kifőzdék ugyanakkora adót fizetnek majd mint a többcsillagos éttermek, különbség mindössze az alapterület függvényében adódhat.

Az autómosók, gumiabroncs -javítók vagy a szervizek esetében az adó mértéke elsősorban az alapterülettől függ majd, amihez hozzájön még egy a tevékenységi kör alapján megállapított szorzó. Egy 200 négyzetméteren működő autómosó után 18 ezer lejt, egy autójavító műhely után pedig 24 ezer lejt kell majd évente fizetni, az 500 négyzetméteren dolgozó autófestő vagy karosszéria-lakatos éves adója elérheti 48 illtve 54 ezer lejt.

Tavaly 250 ezer kisvállalkozás zárta veszteséggel az évet miközben több, mint 100 ezer cég nem termelt profitot. Ezen cégek többsége biztosan bezár, miután képtelen lesz kifizetni az átalányadót - állítják a készülő jogszabályt ellenző érdekképviseletek. A kormány szerint a jelenlegi rendszer a számlagyárosoknak kedvez, sok cég ugyanis csak papíron veszteséges, miközben feketén rendre jelentős hasznot termel. Az új adóval mindenki jól jár, hiszen annak mértéke kisebb lesz forgalomarányos illetve a nyereségadónál - mondta Maria Grapini a kis- és közepes vállalkozásokért, turizmusért, illetve az üzleti szféráért felelős tárca nélküli miniszter

Egy korábbi javaslat szerint a szállásadók esetében is szorzós rendszert alkalmaznának annak függvényében, hogy például városi, vagy vidéki szálláshelyről van szó, hány csillagos a vendéglátóhely, illetve mekkora az éves átlagos foglaltsági szint. Egy minimális összeget azonban mindenki fizet, azok is, akik a rendszerváltás óta még sosem adóztak - mondta korábban Grapini. Az adóminimum ugyanis 50 százalékos foglaltságot feltételez például gyógyfürdők vagy wellness-szállodák és 30 százalékosat a hagyományos szálláshelyek esetén éves szinten.