Juncker, aki a brexit-tárgyalások idején volt az Európai Bizottság elnöke, a BBC televíziónak Nagy-Britannia távozása alkalmából adott, csütörtökön sugárzott interjúban kijelentette: nem tudja megmondani, hogy felmerülhet-e lehetőségként Nagy-Britannia újbóli csatlakozása az EU-hoz. Lehet, hogy 20 vagy 30 év múlva a britek újragondolják a kilépésről hozott döntésüket, de "ki tudhatná előre, hogy merre fejlődik a világ a következő évtizedekben" - mondta a volt bizottsági elnök.

Juncker ugyanakkor úgy fogalmazott: ha a helyzet valamikor úgy hozza, hogy Nagy-Britannia "ismét megjelenik az Európai Unió kapujában, ki lenne az, aki ezt a kaput zárva tarthatná előtte?" A briteknek és az EU-nak is jobb, "ha sorainkban tudhatjuk Nagy-Britanniát".

Kapcsolódó

Ugyanennek a véleményének adott hangot nemrégiben Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke. Timmermans a The Guardian című baloldali brit napilap karácsonyi kiadásában megjelent személyes hangvételű cikkében úgy fogalmazott: szomorú, hogy az európai család egyik tagja a kapcsolatok megszakítására készül, vigasszal tölti el ugyanakkor az a gondolat, hogy a családi kapcsolatokat igazából soha nem lehet elvágni.
Az Európai Unió bármikor ismét szívesen látja tagjai körében Nagy-Britanniát.

Jean-Claude Juncker a BBC televízió csütörtöki műsorának adott interjúban - arra kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e Nagy-Britannia visszatérését az Európai Unióba még az ő életében - kitérően csak annyit mondott: ez "attól függ, hogy meddig élek". Az Európai Bizottság volt elnöke ugyanakkor alig burkolt utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia a brexit után nem számíthat olyan szabadkereskedelmi megállapodásra az EU-val, amely kiterjed a pénzügyi szolgáltatásokra is.

London a pénteki kilépés pillanatában kezdődő, alapesetben 11 hónapig tartó átmeneti időszakban széles körű, az árukra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az EU-val.
Juncker azonban a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette: az EU meglepetéssel értesült arról, hogy brit kormányilletékesek szerint Nagy-Britanniának szabad hozzáférést kell biztosítani az európai pénzügyi szolgáltatások piacához. "Miért kellene? Ha (Nagy-Britannia) nem lesz részese (az EU) vámuniójának és egységes belső piacának, akkor miért követeli, hogy a londoni Citynek ugyanolyan jogosultságai legyenek, mint más európai pénzügyi központoknak?" - kérdezte az Európai Bizottság volt vezetője.

A londoni Cityben működő nagy pénzügyi szolgáltató cégek a brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy átfogó kétoldalú megállapodás nélkül elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

A City kilátásait terhelő brexit-kockázatokról nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőházak részletes forgatókönyveket dolgoztak ki. Az Oliver Wyman tanácsadó cég modellszámításai szerint például a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban megállapodás híján 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (15 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével járhat a Cityben.

Arra a kérdésre, hogy milyen a viszonya Boris Johnson brit miniszterelnökkel - akit a brexitről döntő népszavazás kampányában hazugságokkal vádolt -, Juncker úgy válaszolt, hogy a kampány idején nem kedvelte, miniszterelnökként és magánemberként már kedveli Johnsont. "Nem azt mondtam, hogy száz százalékig hazudott, csak azt, hogy néha hazugságokhoz is folyamodott."