Emelni kell a kamatokat, amennyiben a pénzügyi feszültségek korlátozottak maradnak – mondta Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza. A Bloomberg a piaci aggodalmakra utalt, melyeket a bankok pénzügyi helyzete keltett.

Az EKB tavaly nyáron elkezdte a kamatemelést. Ezzel megfordult a korábbi trend, a világjárvány óta ugyanis az volt jellemző, hogy egyre nagyobb mennyiségű pénz halmozódott fel a pénzintézetekben.

Az EKB a piaci feszültségek mérséklődésére számít, amely esetben további emelésekre lesz szükség. Ellenben, ha pont fordítva alakul a helyzet, és fokozódik a pénzügyi feszültség, akkor más irányt jelölhetnek ki.

Gyorsan folyik a pénz az európai bankokból

Az EKB adatai szerint már a bankcsődök hónapját megelőzően is folyamatosan vonták ki a betéteket az eurózóna bankjaiból. Ennek mértéke februárban rekordot döntött, de még nem volt aggasztó. Az ok, a látra szóló betétek nem hoznak szinte semmit a központi bankok emelései ellenére sem. Bővebben>>>

Az EKB vezetői próbálnak lavírozni, hogy felvegyék a kesztyűt az inflációval szemben: keresik az egyensúlyt a pénzügyi piacokon tapasztalható aggodalmak és az inflációs sokk között.

Az EKB márciusban fél százalékponttal emelte a kamatokat, és tartózkodott attól, hogy iránymutatást adjon a következő lépésre vonatkozóan.

Philip Lane úgy vélekedett, az amerikai és a svájci bankrendszer zavarai nem érintik közvetlenül az euróövezetet, tehát csillapodhatnak a feszültségek. A jegybank több likviditásnövelő eszközt is kínál, melyekkel lekörözheti az amerikai, illetve vagy a svájcihoz hasonló betétkivonások létrejöttét.

Gyorsan folyik a pénz az európai bankokból

Az EKB adatai szerint már a bankcsődök hónapját megelőzően is folyamatosan vonták ki a betéteket az eurózóna bankjaiból. Ennek mértéke februárban rekordot döntött, de még nem volt aggasztó. Az ok, a látra szóló betétek nem hoznak szinte semmit a központi bankok emelései ellenére sem. Bővebben>>>