Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kemény küzdelmet vív annak érdekében, hogy egyben tartsa országát, ám ha sikerrel jár is, már akkor sem tudja megakadályozni, hogy a gazdaság súlyos károkat szenvedjen a belpolitika válság miatt. Artur Mas katalán elnök, háta mögött a helyi parlament kétharmadának támogatásával, nem kívánja végrehajtani az alkotmánybíróság döntését, azaz nem kívánja felfüggeszteni a Katalónia függetlenségéről szóló népszavazás kiírását.

A referendumot november 9-én akarják megtartani annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság szerint ez ellenkezik a spanyol alaptörvénnyel. A politikai bizonytalanság miatt a tízéves spanyol állampapírok, illetve a velük azonos futamidejű német papírok hozama közti különbség 121 bázispontra emelkedett szemben a szeptember 5-ei 111 bázisponttal. A svájci UBS AG prognózisa szerint a következő hónapokban 170 pontra tágul a különbség.

Menyibe lesz?

A befektetők próbálják beárazni a Katalónia körüli politikai instabilitás költségeit - magyarázta a helyzetet a Bloomberg tudósítása szerint Francesco Marani, a madridi Auriga Global Investers SA befektetési cég kötvénypiaci kereskedője. A függetlenség ügye körüli huzavona máris megütötte a gazdaságot és a károknak messze nincs végük.

A spanyol gazdaság az eurózóna egészéhez hasonlóan veszít lendületéből. Eközben a 25 százalék közelében álló munkanélküliségi tára csökkenését - 23 százalékra - csak 2015-re ígéri a kormány. Madrid kénytelen volt 1,5 szágazlékról 1,3 százalékra leszállítani idei GDP-növekedési előrejelzését. Katalónia hozzájárulása a spanyol gazdasághoz kétszerese Skócia részesedésének a brit gazdaságból. A skótok néhány hete döntöttek úgy, hogy országuk része maradjon Nagy-Britanniának, de a szavazók 45 százaléka vette volna a kalapját.

Nagy vágás

Katalónia kiszakadása ötödével vágná meg a spanyol GDP-t és keserű vitákhoz vezetne azon, hogyan osztozzon a két ország a 836 milliárd eurós államadósságon. Az új állam nem lenne része az eurózónának, ezért bankjai nem számíthatnának az Európai Központi Bank finanszírozására - figyelmeztetett Luis Maria Linde, a spanyol nemzeti bank elnöke. Ennek tükrében nem meglepő, hogy Katalónia saját 2020-ban lejáró kötvényei és a hasonló spanyol állampapírok közötti hozamfelár 148 bázispontra nőtt a júliusi 101 pontról.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a katalánok több mint 70 százaléka szavazni akar a függetlenségről. Ez elvileg nem egyenlő az elszakadást támogatók arányával, ám a tartomány legnépszerűbb pártja az Esquerra Republicana, amely régóta elkötelezett a függetlenség iránt. Rajoy a hét végén kénytelen volt engedékenyebb hangot megütni. Arról beszélt, hogy dialógust kellene kezdeni arról, hogy a tartomány nagyobb befolyást kapjon a helyben beszedett adók elköltésében. A skótoknak hasonló ígéreteket tettek Nagy-Britannia legnagyobb pártjai.