A részletes adatokból kiderül, hogy a második félévben 310 ezer papírpénzt találtak hamisítottnak, ami ugyan 14 ezerrel több, mint az egyel korábbi féléves időszakban, ám komoly, közel húszszázalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi 364 ezer darabbal összevetve. Ez egyébként meglehetősen alacsony arány, hiszen a forgalomban lévő 14,4 milliárd bankjegy alig két ezrelékéről van szó.

Persze nem lehet tudni, hogy a hatóságok végzik rosszul a dolgokat, vagy valóban ilyen nehéz bankjegyeket hamisítani, esetleg az eurózóna gazdasági gondjai miatt még nem indult be a nagy otthoni pénznyomtatási roham. A hamisított pénz 97,5 százalékát otthon, az eurózónában foglalták le, az világ EU-n kívüli részén pedig mindössze fél százalékát. Még mindig a 20 és az 50 eurós bankjegy a legnépszerűbb a hamisítók körében: előbbi az összes bevont hamis papírpénz 47,5 százalékát, utóbbi pedig 32,5 százalékát tette ki.

Az összes eset 16 százalékát tette ki a százeurós, de ennél is kevesebben vetemedtek a jóval nagyobb hasznot nyújtó kétszázas és ötszázas hamisítására: ezekből a nagy címletekből alig pár ezer gyanús darabot foglaltak le. Az ECB közleményében azt tanácsolja a hamis pénz alacsony aránya ellenére aggódó európai polgároknak, hogy ha nem biztosak a dolgukban a fény elleni teszt után sem, akkor hasonlítsák össze a gyanús papírpénzt valódi bankjegyekkel.