Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter elégedetten állhatott fel a tárgyalóasztaltól az eurócsoport legutóbbi ülése után, amely döntött a görög segélyprogram folyatásáról - állapítja meg a Financial Times (FT). A kompromisszum, amelyet kollégáival - az Európai Bizottság bábáskodása mellett - kötöttek teljes összhangban van céljaival.

Azon túl, hogy döntöttek a tavaly nyári 86 milliárd eurós hitel második részletének (10,3 milliárd euró) átutalásáról, az egyezség két kritikus pontja az volt, hogy a Nemzetközi Valutaalap továbbra is részt vesz a programban, illetve a görög adósságok enyhítésére érdemben csak 2018 után (a hitelprogram lejártát követően) térnek vissza. Ez volt a berlini kormány két fő célja.

Számolnak

Rövid távon, a következő két évben az eurózóna biztonsági alapjának (ESM) elődje, az EFSF által nyújtott hitelek fizetési határidőit tolhatják ki, és az ESM-kölcsönök kockázatait mérséklik - derült ki a Bruxinfo összefoglalójából. Az IMF ősszel foglal állást a görög programról, addig kiszámolják a héten hozott döntések pontos, számszerű hatásait.

Megvan a lehetőség arra, hogy engedjenek a görögökkel szemben támasztott legsúlyosabb követelményből, abból, hogy a 2018-as költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - hiánya elérje a GDP 3,5 százalékát. Bár Athén vállalta, hogy ha szükséges, ennek érdekében további megszorító intézkedéseket hoz, ám a szakértők ultrakeménynek tartják ezt az elvárást.

Elkerülni a lázadást

Schäublének azonban az lehetett a legfontosabb, hogy a szűken egy éve elfogadott segélyprogram feltételei lényegében változatlanok maradjanak, ezért ne legyen szükség arra, hogy a módosításokhoz a parlament felhatalmazását kérjék - véli az FT. Ezzel elkerülik azt a veszélyt, hogy a kormánypárti képviselők egy része újra fellázad a görögök további támogatása ellen, ahogy az tavaly történt.

Lehet némi vita, de a CDU/CSU politikusai végül határozottan a megállapodás mögé fognak állni - állítja Günter Krichbaum, a Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának CDU-s elnöke. Ez mások mellett a pénzügyminiszter sikere.

Ellentétes vélemények

A legkeményebb "görögfalók", például Christian von Stetten - egyike annak a 63 kormánypárti képviselőnek, aki a 86 milliárdos pakk ellen voksolt - most is ellenzi az eurócsoport megállapodását. Eddig csak a gyerekeinkre toltuk rá a görögöknek adott hitel terheit, most már az unokáink is várhatják, hogy mikor kapják vissza a nagyszüleik által nyújtott kölcsönt - fogalmazott.

Egy másik lázadó Detlef Seif viszont elégedett az athéni kormány tavaly nyár óta tett erőfeszítéseivel. (Amelyek miatt mára elvesztette támogatói jó részét, és a tavaly kétszer is legyőzött jobboldali Néppárt az ország legnépszerűbb pártja - a szerk.)

Sokat engedtek

A helyzet nehezebbé válhat az ősszel, amikor az IMF dönt a részvételéről a válságkezelésben. Schäuble mindig amellett volt, hogy a Valutaalap maradjon a projektben mint a pénzügyi stabilitás megteremtésében nagy gyakorlattal rendelkező szereplő, az IMF viszont ragaszkodik az adósságkönnyítéshez, amely kényes kérdés Németországban.

A Bruxinfo cikkéből kiderül, hogy Paul Thomsen, az IMF európai igazgatója szerint a szervezet komoly engedményt tett a mostani megállapodás érdekében. Lemondott ugyanis az azonnali adósságcsökkentés követeléséről. Elfogadták, hogy ha Görögország végrehajtja mostani vállalásait, akkor jöhet az érdemi könnyítés 2018 júliusa után.

Sikerült

Mindent egybevetve német tisztviselők úgy gondolják, sikerült elég messze továbbrúgni a sörösdobozt az úton ahhoz, hogy a 2017-es parlamenti választások előtt ne kerüljön a német törvényhozás elé újból a görög ügy - tudta meg az FT. Schäuble nagyot változott tavalyi önmagához képest, amikor minisztériuma még Görögország "ideiglenes" eurózónás kilépésének forgatókönyvén dolgozott.

Szívességet tett főnökének, Angela Merkel kancellárnak, aki mindenképpen el akarta kerülni a CDU/CSU-képviselők újabb lázadását kormányuk ellen. Ez önmagában is kínos, ráadásul az ilyen esetekben szégyen szemre sokkal jobban kell támaszkodnia a koalíciós partner szociáldemokratákra a javaslat elfogadtatásához.

Kényszerpályára kerültek

A lázadók persze elégedetlenkedhetnek, ám azzal, hogy nem lesz újabb parlamenti szavazás a görögök támogatásáról, nem kapnak esélyt véleményük felerősítésére. Emellett nem tudnak alternatív jelöltet állítani a választásokra Merkellel szemben, annak ellenére, hogy a görög ügy mellett a megengedő bevándorlási politikája miatt is kifogásaik vannak ellene.

Nincs más választásuk, mint hogy saját képviselői helyük védelme érdekében mellé álljanak az Alternatíva Németországnak (AfD) párt ellen folytatott politikai harcában. Ez az euroszkeptikus politikai erő ugyanis a CDU/CSU táborát dézsmálja, és egyre népszerűbb.

A 73 éves Schäuble vagy folytathatja munkáját a kormányban 2017 után, vagy nem, de úgy tűnik, azt sikerült elérnie, hogy a görög krízis kezelésében játszott szerepe pozitív eleme legyen örökségének.