Nem az áfacsökkentés és az alacsony nyereségadó miatt van pénzszűkében a kormány - idézte az Európai Bizottság által készített Adózási tendenciák az Európai Unióban, 2016 című kiadványt a Maszol. A legjobban úgy lehet ezt érzékeltetni, ha összevetjük a német és a román gazdaság adózási jellegzetességeit.

A berlini kormány éves költségvetésének 38 százaléka származik adóbevételekből. Románia esetében csupán 28 százalék ez az arány. A viszonylag alacsony romániai áfa ellenére, az ebből befolyó pénz a költségvetés 7,8 százalékát adja, Németországban ellenben csak hét százalékát. A cégek nyereségadójából a bukaresti költségvetés 2,2 százaléka folyik be, ami kevéssel marad el a németek 2,4 százalékától.

Kapcsolódó

Itt a lemaradás

Két területen azonban nagy a lemaradás. A berlini államkassza bevételeinek 8,9 százaléka a jövedelemadóból folyik be, míg Romániában ez az arány tavaly mindössze 3,7 százalék volt. Az utóbbi összege 6,1 milliárd euró volt, így ahhoz, hogy ennek a forrásnak a részaránya a költségvetésben megegyezzen a németországival, az adóhatóságnak további kilencmilliárd eurót kellett volna kivennie az emberek zsebéből.

Ez két ok miatt lehetetlen: Romániában magas a feketemunka, ebből fakadóan a nem adózó jövedelmek aránya. Emellett míg a romániai adórendszerben egységesen 16 százalék jövedelemadó kulcsa, addig a progresszív német rendszer a legalacsonyabb adósávban a jövedelem 14, a legmagasabban 47,5 százalékát vonja el.

Nagy eltérés van a két ország között a szociális járulékok behajtásának hatékonyságban is. Romániában ezek a központi költségvetés 8,5, Németországban a 15,1 százalékát adják. Ennek az oka az, hogy sokan nem fizetnek tb-t, továbbá egyes munkavállalói kategóriák, például az egyéni vállalkozók kevesebbet fizetnek az általánosan megszabott járuléknál.