Pavlo Klimkin az interjúban arról beszélt, hogy a vitatott nyelvtörvény az ukrán nyelvet támogatja, úgy, hogy nem szól bele a kisebbségek nyelvhasználatába. Azt is elmondta, hogy Kijev a magyar nyelvű oktatást sem akarja teljes mértékben ukránra változtatni, csupán a történelem, a földrajz és a jogi ismeretek tanításának nyelvét, vagyis csak azokat a tárgyakat, amelyek szükségesek Ukrajna ismeretéhez és a helyben boldoguláshoz.

A miniszter biztos abban, hogy az oktatási törvénnyel kapcsolatban megegyezés születik, ugyanakkor szerinte a magyar közösség tudatosan gerjeszti a félelmet az oktatással összefüggésben - írja szemléjében az MTI.

Kapcsolódó

Provokációnak minősítette, hogy a magyarországi média "halállistának" nevezte a magyar állampolgárságú kárpátaljaiak adatait közzétevő Mirotvorec honlap összeírását. A magyarokat mindez nem fenyegeti, az oldalt ráadásul egyik ukrán állami szerv sem támogatja, a kikerült adatok az oroszoktól is származhattak - tette hozzá. Az oldal blokkolására nem lát lehetőséget, mivel ezt csak külföldi fizikai vagy jogi személyekkel lehet megtenni. Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének ugyanakkor azt javasolta, hogy mint ukrán parlamenti képviselő forduljon bírósághoz az ügyben.

Pavlo Klimkin elítélte az ukrán parlament honlapjára kikerült indítványt, amely a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarok kitoloncolását említi. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kettős állampolgárság ellenkezik az ukrán törvényekkel, annak intézményét az ország törvényei nem ismerik el.

A konfliktus a két ország között az elmúlt időszakban épp amiatt éleződött ki, hogy a beregszászi magyar konzulátuson ukrán állampolgárok kaptak magyar útleveleket, miközben kétséges, hogy annak megfelelnének az emberek. Emiatt az ukrán külügyminiszter-helyettes arról is beszélt, hogy a magyar kormány saját területeként kezeli Kárpátalját, ami az ukrán érdekekkel összeegyeztethetetlen.

A miniszter közölte egyúttal, hogy a Beregszászra telepítendő ukrán katonák a szolgálati idejük végeztével elhagyják a várost, annak etnikai összetételét ezért nem módosítják. Az intézkedés a szovjet időkből származó védelmi rendszer átalakításához kapcsolódik, a kialakult helyzethez nincs köze, Magyarországot nem veszélyezteti állítása szerint.

Ismertette továbbá, hogy a kijevi külügyminisztériumnak nincs befolyása arra, hogy Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat nyilvántartásai alapján az ukrán határon átkelőket akár több órára is megállíthatják. Feltartóztatni - mint mondta - csak az állambiztonság fenyegetőit lehet, de szerinte az ilyen emberek listáját minimalizálni kell.

Az ukrán politikus kijelentette, hogy a kárpátaljai magyaroknak Ukrajnában kell otthon lenniük, Ukrajna uniós és euroatlanti integrációja pedig Magyarország számára is fontos. A megegyezés érdekében viszont a magyar félnek szerinte meg kell gondolnia, hogy milyen kijelentéseket tesz.

A fotó forrása: Shutterstock.