A pénteken a Trump-kormány által Iránnal szemben bevezetett szankciók - amelyet 2 nappal azután léptettek érvénybe, hogy Iránt egy ballisztikus rakétateszt miatt figyelmeztette az USA - 25 személyt és szervezetet érint. A szankció értelmében az érintettek nem férhetnek hozzá az USA pénzügyi rendszeréhez, nem üzletelhetnek amerikai vállalatokkal és másodlagos szankciók is vonatkoznak rájuk, azaz külföldi vállalatok és személyek sem üzletelhetnek velük. Utóbbi megszegése azzal a kockázattal jár, hogy az USA feketelistázza őket - írja a Reuters.

Az ok, amiért Kína felháborodott a döntésen, hogy egyrészt az USA egyoldalúan vezette be a szankciókat, másrészt a szankciók miatt listára került két kínai vállalat és három kínai magánszemély is. Utóbbiak közül egy személyről jelentette ki nyíltan az amerikai pénzügyminisztérium, hogy kínai állampolgár, akit Csin Hszienhuának (Qin Xianhua) hívnak.

Kapcsolódó

Lu Kang kínai külügyminiszteri szóvivő közölte, hogy Peking óvást nyújtott be Washingtonnal szemben, továbbá arra figyelmeztetett, hogy az ilyen szankciók, különösen ha harmadik félnek is kárt okoznak, nem igazán segítik elő a kölcsönös bizalom erősítését.

"Mi következetesen ellenezzük az egyoldalú szankciókat" - hangsúlyozta Lu egy sajtótájékoztatón. (Trump politikáját nemcsak külföldön, de hazájában sem értik sokan.)

A listára felkerült két kínai vállalat vezetője a Reuters szerint vasárnap elmondta, hogy cégeik csak "normális" árukat exportálnak a közel-keleti országba és ebben nem találnak semmi kivetnivalót.

Kínának szoros gazdasági és diplomáciai kapcsolatai vannak Teheránnal, viszont a 2015-ös megállapodásban is szerepet vállalt, amely révén sikerült korlátok közé szorítani Irán atomprogramját.