A most valószínűsített adatok sem véglegesek, azonban a GDP-arányos tavalyi 9,1-9,4 százalékos hiány még mindig meghaladná az IMF-EU célkitűzést Görögország számára.

Szakértők szerint az alacsonyabb hiány főként annak köszönhető, hogy Görögország mintegy 2 milliárd eurót szedett be a tavaly szeptemberben bevezetett ingatlanadóból. Az adófajta egyértelmű siker lett, mert bevezetésétől csupán 1,7 milliárd eurós bevételt vártak.

Időközben a görög szakszervezetek és a munkaadói szövetségek egyaránt visszautasították a kormány által a magánszférában is követelt bércsökkentést, amint azt a kormányhoz intézett közös pénteki levelükben írták. A görög kormány ezzel ismét "két tűz közé" kerül: miközben a görög gazdasági helyzet felülvizsgálatát végző trojka újabb munkaügyi reformot követel a kormánytól, az elmúlt időszak megszorításaitól folyamatosan szenvedő munkavállalók már minden újabb megszorítást elutasítanak.

Görögország nemzetközi adósságfelügyelői csütörtökön hozták nyilvánosságra, hogy Athénnak az eddig emlegetett 130 milliárd eurós újabb mentőcsomag és a magánhitelezők mintegy 100 milliárd eurós tervezett leírása mellett további 15 milliárd euróra lenne szüksége.

A görög kormány szintén csütörtökön jelentette be, hogy pénzügyi biztost nevez ki, aki a takarékossági célkitűzések megvalósulását fogja ellenőrizni, széleskörű jogokkal lesz felruházva, és kemény intézkedéseket foganatosíthat, ha eltérést tapasztal a főcsapástól: egyebek mellett kezdeményezheti a nyugdíjak csökkentését, állami vállalatok felszámolását, vagy éppen a társadalombiztosítási hozzájárulás megemelését. Athén korábban határozottan visszautasította azt a berlini javaslatot, hogy egy európai biztos felügyelje a görög költségvetést.