A német ifo gazdaságkutató intézet nagy szakmai elismertségnek örvendő elnöke, Hans-Werner Sinn a német Der Spiegel lapnak adott interjúban Németország szerepének marginalizálódására hívta fel a figyelmet az Európai Központi Bank döntéshozatalában. "Az ECB-nek a Bundesbank modelljét követő működéséről, illetve Németországnak mint Európa legnagyobb gazdaságának kijáró kitüntetett szerepről szóló összes hangzatos kijelentés mind üres beszéd" - mondta a hetilapnak Hans-Werner Sinn.

Mario Draghi, ECB-elnök a múlt héten az igazgatótanács tagjai közül a belga Peter Praetet nevezete ki vezető közgazdásznak. A bank történetében első alkalommal fordult elő, hogy a posztot nem az igazgatótanács német tagja tölti be. A bank monetáris politikájának formálásáért felelős poszt betöltésére elemzők az igazgatótanácshoz január elsején csatlakozott két új tagot, a német Jörg Asmussent és a francia Benoit Coeuret tartották esélyesnek.

Peter Praet, aki tavaly lett az ECB igazgatótanácsának tagja, az "ultra-héja" monetáris politikát folytató német Jürgen Starkot váltja fel a vezető közgazdászi poszton. Mario Draghi hivatalba lépése óta a piacok szoros figyelemmel követik az ECB-közgazdászok által erősen vitatott szuverén kötvényvásárlási gyakorlatának alakulását.

Hans-Werner Sinn a Spiegelnek adott interjúban kifejti, hogy a maga részéről nem tart attól, hogy az ECB elnöke engedne a kötvényvásárlás fokozását szorgalmazó nyomásnak, hanem úgy látja, hogy a feladatot az elnök az új európai állandó mentőcsomagra, az ESM-re kívánja átruházni. "Ez nem annyira rossz, mintha az ECB maga vásárolná a szuverén kötvényeket, de éppen eléggé rossz, mivel gyakorlatilag az euróövezeti perifériális országok hitelezőéjé teszi Németországot. Csapdába estünk így is, úgy is" - fejtette ki Hans Werner Sinn, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elnöke a német Der Spiegel hetilapnak adott interjúban.