Már 320 milliárd dollár pluszforrás érkezett az IMF számlájára ahhoz a tőkeemeléshez, amelyre a világgazdaságban kialakult kockázatok kezeléséhez van szükség - jelentette be Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója. Csak szerdán 34 milliárd dollár folyt be, amelyből nyolcmilliárdot a lengyel kormány ajánlott fel. Svájc "jelentős összeggel" szerepel a további 26 milliárd dollárban, amely ezenfelül más országok kisebb hozzájárulásait is tartalmazza.

Lagarde nem csupán az európai adósságválság esetleges újbóli elmélyülésének veszélyével indokolja a tőkeemelés szükségességét, hanem felhívja a figyelmet olyan tényezőkre is, mint az olajárak emelkedéséből, az USA bizonytalan gazdasági növekedéséből és a nagy feltörekvő országok lassuló GDP-bővüléséből eredő veszélyek.

Cél a 400 milliárd

Az IMF vezetője - aki szívélyesen, külön sajtónyilatkozatban köszöni meg minden ország hozzájárulását - abban bízik, hogy a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 pénzügyminisztereinek hét végi tanácskozásán újabb felajánlásokat tudnak begyűjteni, s így elérik a 400 milliárd dollárt. A Valutaalap 600 milliárdos tőkeemelést lát szükségesnek a világgazdaság sebeinek biztonságos gyógyításához.

Az ügyet sürgősebbé teszi a spanyol és az olasz kötvénypiacon kiéleződött helyzet, ezért elemzők arra számítanak, hogy a péntek-szombati G20-értekezlet fő témája az IMF megerősítése lesz. Az USA és Kanada jelezte, hogy nem kíván beszállni a tőkeemelésbe, a washingtoni vezetés azzal érvel, hogy épp eleget tesz az öreg kontinensért az európai bankok dollárforráshoz jutásának segítésével.

Sok kicsi sokra megy

Mások nem ilyen szűkmarkúak. José Antonio Meade mexikói pénzügyminiszter például optimista várakozásokkal készül a hét végi csúcsra. Országa a G20 elnöke ebben a fél évben, ezért külön örül annak, hogy számos állam tett erejéhez mért felajánlásokat. Ez jó előjel - véli a politikus. Hasonlóan optimista német kollégája, Wolgang Schäuble, aki szerint a hét végén összejöhet az IMF-tőkeemeléséről szóló megállapodás.

Ennek valószínűleg egyik feltétele lesz, hogy a feltörekvő országok nagyobb beleszólást kapjanak a szervezet döntéseibe. Az IMF úgy véli, hogy az európai problémák megoldásának kulcsa nem kevesebb, hanem több Európa: az EU döntéshozóinak világos vízióval kell előállniuk arra vonatkozóan hogyan fejlesztenék tovább a monetáris uniót - mondja José Vanals, az IMF pénzügyi tanácsadója.

Összeterelni a csordát

A fiskális unióval - amely kiegészíti az előbbit - olyan viszonyokat kell teremteni, amely egyenrangú felekként kezeli az eurózóna tagjait, és ezzel nem mellesleg megnehezíti a pénzpiacoknak, hogy egyenként levadásszák a csorda gyengébb tagjait.

Az IMF tőkeemelésébe eddig - a fenti 34 milliárdon túl - az eurózóna együttesen 150 milliárd eurót (200 milliárd dollár) ajánlott. Japán 60 milliárdot ad, Svédország 10 milliárdot (amit később 14,7 milliárdra szándékozik emelni), Norvégia hatmilliárd SDR-t (9,3 milliárd dollár), a dán nemzeti bank 5,3 milliárd eurót (7,0 milliárd dollár) utalna át.