A döntés azokra a cégekre vonatkozik, amelyek privatizációja ugyan megkezdődött, de egyetlen potenciális vásárló sem érdeklődött irántuk, és már nem termelnek, illetve üzleti szempontból fenntarthatatlanok.

A 188 vállalat közül 76-nak egyetlen alkalmazottja sincs, míg 50 cég egyenként öt vagy annál kevesebb embert foglalkoztat. A szerb médiában megjelent becslések szerint a cégbezárásokkal mintegy ötezren veszítik el munkahelyüket.

Zeljko Sertic szerb gazdasági miniszter a kormánydöntést követően kiemelte: az elbocsátottakat igyekeznek majd más vállalatoknál elhelyezni, olyan helyeken, ahol hiány van szakképzett munkásokból.

A belgrádi kormány tavaly augusztusban több mint 500 veszteséges vállalatot kínált eladásra, ezzel igyekezett csökkenteni a GDP 70 százalékát meghaladó államadósságot. A szóban forgó vállalatok évente mintegy egymilliárd eurós kiesést okoztak a büdzsének az állami támogatások miatt, illetve ezek a cégek összesen körülbelül 90 ezer embert foglalkoztattak, hasznot azonban nem termeltek. A 2000-es évek eleje óta a szerb kormányok egyike sem vállalkozott ezek felszámolására, mert attól tartottak, hogy az elbocsátott munkások zavargásokat kezdeményeznének.

A csődeljárásról szóló új szerb törvényt tavaly augusztus elején fogadták el, eszerint a tavalyi év végéig le kellett zárni a privatizációs folyamatot az országban. Ennek a jogszabálynak az elfogadása volt a feltétele annak, hogy a nyugat-balkáni ország 250 millió dolláros kölcsönt kapjon a Világbanktól. A Belgrád és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megkötött egymilliárd euróról szóló, hároméves készenléti hitelmegállapodás egyik feltétele pedig az volt, hogy megvonják a veszteséges állami cégek kormányzati támogatását. A hitelmegállapodás az idén január elsején lépett hatályba.