A katari Dohában november 26-án kezdődött el és a tervezettnél egy nappal tovább tartott a tanácskozás, amely kis híján kudarcba fulladt a fejlődő országoknak nyújtandó támogatások körüli nézeteltérések, valamint az egyértelmű kötelezettségvállalást elutasító, iparilag fejlett országok hozzáállása miatt. Környezetvédők és sok veszélyeztetett ország szerint kiábrándító a végeredmény. A kompromisszumos döntések szerintük nem elegendőek ahhoz, hogy lassítsák a globális felmelegedést, vagy elkerülhetővé tegyék az újabb áradásokat, aszályokat, hőhullámokat és a tengerszintek emelkedését.

Az egy évvel ezelőtti durbani klímakonferencián állapodtak meg abban, hogy az 1997-ben megkötött, 2012 végén lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakát folytatják, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották. A dohai konferencián arról kellett dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Ki kellett volna azonban dolgozni annak a tavaly elfogadott útitervnek a végrehajtását is, amellyel az összes nagy gazdaság - a legnagyobb kibocsátók is - kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Erre a témára majd 2014-ben térnek vissza.

Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így csak az Európai Unió és Ausztrália - amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 15 százalékát jelenti - tartott ki a további szigorítás mellett.

Történelmi csúcson a károsanyag-kibocsátás

Az ENSZ által novemberben közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius-fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet.

Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.

A Kiotói Egyezmény az egyetlen nemzetközi jogi dokumentum, amely az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésére kötelezett 35 fejlett államot, köztük Magyarországot is, 2012 végéig.