A lengyel statisztikai hivatal hétfői közlése szerint tavaly júliushoz képest 5,3 százalékkal nőtt az ipari termelés, gyorsabban a júniusi, 1,2 százalékos évi ütemnél, azonban - jegyezte meg a hírügynökség - ez kiigazított adat, a tavaly júliusinál kevesebb munkanap miatti átszámolást tükrözi. És akárhogyan is: a hónapról hónapra csökkenést jelző havi adatok nem sok jót ígérnek hosszabb távon éves összehasonlításban sem.

Az EU "csodagyereke", Lengyelország gazdasága eddig megúszta a gazdasági világválságot. Miközben egész Európa, sőt a világ országainak hazai összterméke (GDP) erősen megsínylette az elmúlt éveket, a lengyel GDP rendületlenül nőtt: 2008-ban 5,1 százalékkal, a világgazdaság számára legvészesebb 2009-es évben is 1,6 százalékkal, 2010-ben 3,9 százalékkal, tavaly 4,1 százalékkal gyarapodott nagy belső piacának köszönhetően.

Ez azonban nem volt ingyen: a lengyel államháztartás hiánya 2008-ban a GDP 3,7 százaléka, 2010-ben - az eddigi csúcson - már a 7,8 százaléka és tavaly is még az 5,1 százaléka volt, messze a legföljebb 3 százalékos EU-előírástól.

A növekedés várható lassulása, esetleg ellenkező irányba fordulása nehéz döntés elé állíthatja a lengyel kormányt. Idénre vállalta az államháztartási hiány 3 százalék alá nyomását, és a jövő évi célja 2,2 százalék, 2015-re pedig 1 százalékot sem elérő hiányt tervezett eddig.

Jacek Rostowski pénzügyminiszter már a múlt hét végén - talán a friss ipari adatok előzetes ismeretében - megpendítette, hogy "lassúbb is lehetne a (deficit)csökkentés üteme". Ez persze nemcsak kívánság, ami tovább támogathatná a gazdaságot, hanem elkerülhetetlen is lehet, ha a gazdasági növekedés lassul vagy éppen visszaesés lesz.

Ha azonban a költségvetési szigor elbizonytalanodik, az kikezdheti Lengyelország tőkepiaci reputációját, amelynek egyebek között az IMF beleszólásmentes "rugalmas" hitelkeretét (FCL) is köszönheti 23,5 milliárd euró értékben.