A haderőnek lesz légi és tengerészeti, valamint szárazföldi része is, a csoportot brit parancsnokok fogják irányítani. Jelenleg Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia vesz részt a tervben, de Kanada is jelezte részvételi szándékát, valamint úgy tervezik meg a csapatot, hogy az bármikor jelentősen növelni tudja a létszámát.

A nemzetközi hadsereg felállításához példaként a közös angol-francia expedíciós hadtest szolgál, amely a tervek szerint 2016-tól lesz teljesen működőképes. A lap által megszólaltatott katonai vezetők szeirnt a hadtest felállítása után várhatóan rendszeres gyakorlatokat fognak tartani Európában és máshol.

A londoni Royal United Services Institute nemzetközi igazgatója, Jonathan Eyal szerint egy ilyen komoly lépés azt az üzenetet küldi Oroszországnak, hogy nincsenek különböző biztonsági zónák Európában. "Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy nem fogadjuk el azt, hogy a kelet-európaiak valamilyen más kategóriájú tagjai lennének a NATO-nak" - mondta.

A Financial Times szerint a szervezés legnagyobb részét az angol hadsereg fogja ellátni, de ennek meglesznek az előnyei: az afganisztáni kivonulás után a hadsereg majdnem teljes egésze otthon fog állomásozni, ami korábban egyszer sem történt meg a brit haderő történetében. A hadsereg intenzíven lobbizott azért, hogy külföldre küldjék a katonákat, hogy megőrizzék a harci erejüket és gyakorlatozhassanak. A tisztviselők abban is reménykednek, hogy a kelet-európai országokkal kialakított partnerség gazdasági előnyökkel is fog járni.