Az orosz GDP növekedésének éves üteme 2002-től - egy 2005-ös kisebb visszaeséstől eltekintve - 2007-ig emelkedett. A következő két évben a gazdasági válság miatt visszaesés volt, 2009-ben például 7,8 százalékkal csökkent a GDP az előző évhez képest. Csak egy évvel később lett újra pozitív a mutató, de a növekedési ütem azóta is fokozatosan csökken. Ennek egyik fő oka, hogy Kelet-Ukrajna és a Krím-félsziget elcsatolása miatt az EU és az Egyesült Államok 2014-ben szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben. Ráadásul ez egybe esett az olajárak csökkenésével, amely recesszióba lökte a gazdaságot, végül 2016-ban megtört ez a lefelé tartó tendencia.

A szankciós politika részben azt is eredményezte, hogy csökkent a külföldi működőtőke nettó beáramlása, amely 2000 és 2004 között többnyire növekedést mutatott. Ugyanilyen év volt 2013 is. Az FDI GDP-hez viszonyított aránya, 2014-ben annál is nagyobb visszaesést mutatott, mint 2009-ben, a válságot követően. A tavaly az energiapiacon bekövetkezett privatizáció hatása látható a 2016-os, jóval kedvezőbb statisztikán.

Kapcsolódó

A nemzetközi szankciók feloldásáért lobbizó magyar külügy rendszeresen felmerülő érve, hogy a hazai kiviteli mérleg jelentősen esett, miután Oroszország és az EU oda-vissza korlátozta bizonyos termékcsoportok behozatalát. A válságot követően például jelentős növekedésnek indult az orosz import, mely 7-8 milliárd dollár körüli szinten stabilizálódott, mely 2015-ben hirtelen feleakkorára csökkent.

Az energiahordozók kereskedelme jelentős részét teszi ki a magyar importnak Oroszországból (2015-ben például 83 százalékát). Az exportban a válságot követően kisebb mértékű növekedés figyelhető meg, azonban 2015-ben az export értéke is jelentősen, egymilliárd dollárral csökkent Oroszország irányába. A 2016-ban bekövetkezett fellendülés nem látszik ezeken az adatokon, csupán annyi, hogy a korábbi csökkenő tendencia nem folytatódik - írja a gyorselemzés.

A kőolaj hordónkénti világpiaci ára a válság után 100 dollár körül mozgott, 2014 óta viszont folyamatosan csökkent, jelenleg 40-50 dollár körül ingadozik az ár - hála Szaúd-Arábia öngyilkos árversenyének. Oroszországot ez megrázta, mert a kőolaj export sokkal kevésbé jövedelmező- Azért fájópont ez, mert 65-70 százaléka nagyjából az ország kivitelének. A Világbank elemzői szerint az elkövetkezendő években az olajár újra emelkedő pályára fog kerülni, amely kedvező külső körülmény lehet az orosz gazdaság számára.

Fontos figyelembe venni még az infláció alakulását. Ugyanis korábban bemutatott kedvezőtlen gazdaság folyamatok mellett a növekvő infláció jelent komoly kockázatot a 2014 utáni időszakban. Az orosz jegybank beavatkozása által 2016-ra sikerült csökkenteni az áremelkedés ütemét.