Bár az válság első hullámát az Európai Unióban egyedül Lengyelország vészelte át recesszió nélkül, és továbbra is növekszik gazdasága, a tempó lassulóban van. A közel 40 milliós hazai piacra támaszkodva ugyan nincs sok félni valója, de az exportlehetőségek beszűkülése Európa gyengélkedése miatt érezteti hatását.

A Gazeta Wyborcza című lap a kedvezőtlen makroadatok közül kiemelkedő figyelmet szentelt annak, hogy az ipari termelés júniusban csak 1,2 százalékkal nőtt az elemzők által várt 4,2 százalék helyett. Ennek oka, hogy bár a feldolgozóipar teljesítménye 1,8 százalékkal haladta meg a tavalyit - a legjobb eredményt 11,1 százalékkal az elektromos berendezések adták -, a kiviteltől jobban függő ágazatai, mint a bútorgyártás 8,8, az autógyártás 7,2 százalékkal visszaesett.

Az ipar gyengélkedése a gazdaság számos területére gyakorol hatást. A termelés csökkenése miatt kevesebb energiát fogyasztott - az ország áramtermelésének több mint a felét az ipar használja fel -, így az áramtermelés 3,9 százalékkal esett vissza. A lánc azonban messzebbre is elér. Mivel csökkent a termelése, az erőműveknek kevesebb szénre volt szükségük (a szén adja Lengyelország energiaszükségletének mintegy 90 százalékát), ezért a szénbányászat 4,5 százalékkal mérséklődött.

Számos elemző úgy véli, hogy az adott helyzetben nincs esély a második negyedévre célul kitűzött 3 százalékos GDP-növekedésre, és várható az év végéig az adatok további romlása. Ennek ellenére a közgazdászok többségének az a véleménye, hogy a jegybank monetáris politikai tanácsa idén még nem fog kamatot csökkenteni.