A lengyel szén védelme egyenes út a lengyelek EU-s kilépéséhez, a polexithez - írta a gazeta.pl. Ha ugyanis a politikai pártok - függetlenül attól, hogy kormányon vagy ellenzékben vannak-e - fel akarják mondani Lengyelország részvételét az unió a klímavédelmi stratégiájának végrehajtásában, akkor lényegében az ország uniós tagságáról is lemondhatnak.

Miközben Franciaország, Németország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Portugália, Írország egymás után jelentik be ambiciózus terveiket a szénerőművek feladásáról (Belgium, Litvánia és Lettország területén nincs is szénerőmű), Lengyelország lényegében semmit sem lép ezen a téren. Szlovákiában és Magyarországon legalább viták folynak erről a kérdésről.

Kapcsolódó

Jelenleg Lengyelország az egyetlen nagy uniós állam, amelynek semmilyen terve nincs a szén felváltására más energiahordozókkal és semmilyen munka nem folyik ennek előkészítésére. Ugyanakkor az ország kötelezettséget vállalt károsanyag-kibocsátásának csökkentésére, a megújuló energia felhasználásának növelésére. A céloktól való eltérés költségeket von maga után, ami a lengyelek esetében nyolcmilliárd zlotys (588 milliárd forint, ami jóval több a budapesti 4-es metró költségénél) kiadást jelenthet.

Európában és Lengyelországban 2030-ig kell befejezni a szén elégetésén alapuló energiatermelést, amire a politikusok csak azt tudják kiabálni, hogy lehetetlen - keseregtek a tetteket hiányoló szakértők a gazdasági hírportálnak. Eközben egy a környezetvédelmi minisztériumnak készült felmérés szerint a lódzi vajdaságban például erdőpusztulással fenyegetnek a szennyezett esők. Az erózió árvizeket okozhat a Visztula és más folyók völgyeiben.