A 2013-tól megváltoztatott nyugdíjszabályok nyomán szélsőségesen kettészakad a nyugdíjas társadalom: az alul lévők egyre szegényebbek, a felső réteg a nyugdíjjárulék plafonjának eltörlése miatt milliós nyugdíjakat kap - írja a Népszava. Ez a két véglet már az Európai Uniónak is szemet szúrt, a legutóbbi országjelentésben külön is felhívták a magyar vezetés figyelmét arra, hogy a nyugdíjrendszer utóbbi évtizedben született módosításai növelik a nyugdíjasok közti egyenlőtlenségeket.

Ráadásul egyre több pénzbe kerülnek. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) soros elnöke, Hegyesiné Orsós Éva ezt úgy fogalmazta meg, hogy a nagyon magas keresetűeknek lenne módjuk a mostanában oly divatos szlogen, az öngondoskodás megvalósítására, mert milliókból lehet befektetni, de az átlagkeresetek erre nem alkalmasak.

Kapcsolódó

Hasonló kritikát fogalmaztak meg az uniós elemzők amiatt, hogy a nyugdíjak egyre jobban elszakadnak a bérektől. Azt mondják, „az elmúlt 6 évben a nyugdíjak évente 2,7 százalékkal, a bérek viszont átlagosan 9,6 százalékkal nőttek. Ennek eredményeként a 2022-ben nyugdíjazottak nyugellátása névértéken több mint 40 százalékkal magasabb volt azokénál, akik ugyanolyan hosszú szolgálati idő után, de hat évvel korábban vonultak nyugdíjba.

A felvetett kérdésekre átfogó kormányzati válaszok nem születtek, a politikai céllal visszahozott 13. havi nyugdíj és az elszabadult infláció miatt a kötelezőnél gyakoribb nyugdíjkiegészítés az időseknek jó, de rendszerszinten nem jelent változást. 

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületet vezetője, Karácsony Mihály is korszerűtlennek tartja a mostani nyugdíjrendszert, és Orsós Évához hasonlóan ő sem lát olyan jeleket, amelyek új kormányzati nyugdíjtervekről szólnának. A jegybank 144 pontos javaslatcsomagjából négy pont foglalkozik az idős emberek anyagi ellátásának kérdésével, de nem érez sem társadalmi, sem pedig tudományos nyomást, ami rákényszerítené a kormányt, hogy XXI. századi nyugdíjpolitikát folytasson.