"Mindenképp abban a helyzetben leszünk, hogy a kormányzótanács január 22-i ülésén dönthetünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy dönteni is fogunk" - mondta Benoit Coeuré, a bank végrehajtó testületének tagja a Die Welt című német napilap keddi számában megjelent interjúban. Az újabb mennyiségi könnyítési program keretében az ECB értesülések szerint 500-1000 milliárd euró értékben vásárolna kormánykötvényeket az eurózónában.

Ebben a kérdésben eddig alig palástolt ellentét feszült Mario Draghi, az ECB elnöke és Jens Weidmann, a német központi bank, a Bundesbank elnöke között. Draghi többször jelezte, hogy az ECB hasonló gazdaságélénkítő intézkedéseket készül hozni, mint amilyeneket az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed alkalmazott. Weidmann ellenben újra meg újra azt hangoztatta, hogy az olcsó pénz politikája, amelyet a Fed és a japán jegybank követ, nem ültethető át egy az egyben Európába, mert Európában nincs központi kormány, ráadásul a túl olcsó hitelek egyes országokban késleltethetnék a szükséges reformok végrehajtását.

Coeuré hangsúlyozta, hogy a január 25-én esedékes görög parlamenti választások nem befolyásolják az ECB politikáját. "Egy választás semmit sem változtat a monetáris politika irányvonalán" - mondta.

A közvélemény-kutatások szerint vezető baloldali Sziriza párt újra akarja tárgyalni a 240 milliárd eurós nemzetközi pénzügyi mentőcsomag fejében vállalt feltételeket, és fel akarja számolni a megszorító intézkedéseket. Ezzel kapcsolatban ismét felerősödtek a félelmek, hogy Görögország kieshet az eurózónából.