Az Erste Group Fiskális szabályok Kelet-Közép-Európában című elemzésében vizsgált öt kelet-közép-európai tagállamban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia) az uniós szinten 2011-ben bevezetett költségvetési hatos csomag olyan strukturális referencia értékeket határoz meg, amelyek figyelembe veszik a gazdaság ciklikusságát, ennél fogva kevésbé ártalmasak a növekedés szempontjából, mint a korábban alkalmazott nominális célértékek. Juraj Kotian, az Erste Group Makroelemzési Osztályának vezetője úgy véli, az új strukturális kritériumok nagyobb mozgásteret hagynak a KKE régió öt tagállama számára gazdasági visszaesés idején, ezáltal csökken az "önsorsrontó megszorítások veszélye". Az új szabályok emellett hatékony védelmet jelentenek az államháztartás számára a "bőség évei" alatt történő túlköltekezéssel szemben, hiszen éppen ez jelentette a szóban forgó államok esetében a költségvetési hiány elszaladását - tette hozzá.

Kikerülhetünk az edp alól - újabb megszorítások jöhetnek

Kapcsolódó

Bár jelenleg minden kelet-közép-európai tagállam (11 más euróövezeti állammal együtt) túlzottdeficit-eljárás (edp) alatt áll, elkötelezettek a  3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány elérése iránt. Az Erste Group azonban úgy véli, a vizsgált öt kelet-közép-európai ország várhatóan 2014 végéig kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól - miután az EU-pénzek ideiglenes felfüggesztésének veszélye komoly motivációs tényezőt jelent. Ugyanakkor Kotian azt is megjegyzi, hogy vélhetően e tagállamok némelyike egyéves hosszabbítást is megcéloz majd az euróövezet visszaesésének ürügyén.

A bank elemzői úgy véli, Magyarország már idén nyáron kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, hacsak az Európai Bizottság a tavaszi előrejelzésében a 2013-14-re várható hiányra nem 3 százalék feletti GDP arányos szintet prognosztizál a politika változatlansága és egyes ideiglenes intézkedések hatásának kifutása miatt - az Erste Group szerint ez jelenti az egyetlen "veszélyt" a kikerülésre. Ennek elkerülése érdekében elképzelhetőnek tartják, hogy a magyar kormány esetleg a második negyedévben tartósabb költségvetési konszolidációs intézkedéseket jelenthet be.

Napi grafikonok (A nagyobb képért kattintson!)

 

Elkerülhető az adóemelés

Miközben számos EU-tagállamban adóemelésre lesz szükség a kiadások jelenlegi szintjének fenntartásához, addig a kelet-közép-európai országokban elkerülhető lenne az adók emelése feltéve hogy növekedésbarát politikát folytatnak és reálértéken egy százalék alatt tartják a kiadások emelkedésének mértékét - mutat rá Kotian. Az elemző ugyanakkor Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia nagyobb növekedési potenciállal és alacsonyabb adósságrátával rendelkezik, mint más EU-tagállamok, ezért költségvetésük a kiadások nagyobb mértékű bővülését is elviseli, ami ösztönözheti a növekedésbarát gazdaságpolitika folytatását.

Az Erste Csehország és Románia esetében azonban úgy véli, a 2013. évi adatok alapján várhatóan teljesíti az edp általi határidőt, így 2014 nyarán mindkét ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól, bár Csehország esetében kétesélyesnek látszik a dolog, miután az ország költségvetési hiánya nagyon közel áll a GDP 3 százalékos határához.

Kiskapuk a hiánycél eléréséhez

Szlovákia és Lengyelország számára kihívást jelenthet idén, hogy a hiányt az edp által megkövetelt 3 százalékos szint alá szorítsák. Az elemzők várakozása szerint ehhez mindkét tagállamban további intézkedésekre lehet szükség, de a gyenge növekedéssel párhuzamosan végrehajtott  ambiciózusabb konszolidáció túlságosan megterhelő lehet a gazdaságok számára. E két ország döntéshozói számára azonban két eszköz is rendelkezésre áll még, amit használhatnak a 3 százalékos hiánycél eléréséhez: egyrészt levonhatják a nyugdíjreformhoz kapcsolódó átmeneti kiadások egy részét, illetve kihasználhatják azt az egyébként szabályos kiskaput, ami kimondja, hogy az edp határideje különleges esetekben (súlyos gazdasági visszaesés, vagy a tagállam által befolyásolható tényezőkön kívül álló különleges események) meghosszabbítható. Ennek nyomán az Erste Group elemzői azzal számolnak, hogy a túlzottdeficit-eljárás a legrosszabb esetben még egy évvel meghosszabbodhat.

Kép: Napi grafikonok (A nagyobb képért kattintson!)

A bank elemzői azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a kelet-közép-európai államokban a három százalékos deficitcél elérése után is folytatniuk kell a strukturális konszolidációt. Az edp alóli kikerülés esetén azonban megnő a költségvetési lazítás esélye is - figyelmeztnek a szakemberek -, miután az eljárás megszünte után az eurózónán kívüli tagállamoknak már nem kell szembenézniük a pénzügyi szankciók veszélyével, ha nem felelnek meg a strukturális szabályoknak. Az edp felodása utáni időkre az Erste Group Makroelemzési Osztályának vezetője szerint rendkívül fontos szerepet kap a vizsgált öt ország némelyikében bevezetett adósságstop, ami szerinte leszámoltathatóvá teszi a döntéshozókat. Az adósságstop szabályai a strukturális referenciaértékeket kiegészítő intézkedésként is tekinthetők, így részben helyettesíthetik a "hatos csomagból" és a fiskális paktumból származó adósságcsökkentési szabályt, hiszen míg az adósságcsökkentési szabály szerint a GDP-hez viszonyítva 60 százalék körüli adósságrátával rendelkező euróövezeti országoknak csökkenteniük kell államadósságuk mértékét, a kelet-közép-európai államokban életbe léptetett helyi adósságstop intézkedések megakadályozzák, hogy az adósságuk elérje a GDP 60 százalékát - teszi hozzá Kotian.