Jelenleg semmi okot nem látunk rá, hogy bármin is változtassunk - mondta a Finanz und Wirtschaft című lapnak Fritz Zurbrügg, az SNB kormányzótanácsának alelnöke. Az alelnök szerint a bizonyos jegybanki betétekre érvényes 0,75 százalékos negatív kamat kezdi éreztetni hatását, és a frank utóbbi hetekben végbement gyengülése üdvözlendő, de a svájci valuta változatlanul erősen túlértékelt.

Az euró pénteken 1,0760 frank körül forgott, február óta a legerősebb árfolyamon, de sokkal gyengébben annál az 1,20 frankos limitnél, amelyet az SNB január közepéig hatalmas euróvásárlásokkal védett. Az SNB devizatartalékai júliusban négy hónapja először emelkedtek, ami azt valószínűsíti, hogy a jegybank ismét intervenciót hajtott végre a frank gyengítése érdekében.

Zurbrügg hangsúlyozta, hogy a jegybank "ameddig szükséges" fenntartja a negatív kamatokat, de "a helyzetnek előbb-utóbb normalizálódnia kell".

A svájci jegybank január 15-én azonnali hatállyal eltörölte az 1,20 frankos árfolyamgátat, míg korábban 10 milliárdos tételekben vásárolt eurót, hogy 1,20 frank fölött tartsa a közös valuta árfolyamát. A lépést követően világszerte felszökött a válságbiztosnak tekintett svájci valuta iránti kereslet. Az euró árfolyama átmenetileg paritásba került a frankkal, és a frank más valutákhoz képest is jelentősen erősödött.

A 2011-ben bevezetett árfolyamgáttal a jegybank elejét akarta venni, hogy a túl erős frank miatt csökkenjen a svájci exportgazdaság és a turizmus versenyképessége, de négy év után az SNB kénytelen volt felhagyni a költséges intervenciókkal.

A frank hirtelen erősödésének közvetlen következménye a svájci gazdasági növekedés lelassulása. A berni kormány gazdasági államtitkársága 2,1 százalékról 0,8 százalékra szállította le a GDP idei növekedésére vonatkozó prognózisát, a munkaadók szövetsége pedig csak 0,4 százalékra számít.

A svájci szakszervezeti szövetség (SGB) azzal számol, hogy a túlértékelt frank 2016 elejéig minden tizedik munkahelyet megsemmisíti, és cselekvésre szólította fel a jegybankot.