Elhalaszt három fontos intézkedést a görög kormány októberre, a szeptember végén várható rendkívüli választás utáni időszakra - jelentette az athéni ekathimerini.com hírportál. A tej címkézésével, a pékségek besorolásával és a patikák tulajdonjogával kapcsolatos lépések heves ellenállást váltottak ki az érintettekből, ezért a vélhetően a hét végétől felálló ideiglenes kormány nem lenne képes dönteni ezekben az ügyekben.

A három szakmát érintő változtatásokat a hitelezőkkel kötött új segélycsomag részeként augusztus közepén jóváhagyta a görög parlament. A tejtermékekkel kapcsolatban enyhítenék a friss tej eltarthatósági idejével kapcsolatos szigorú szabályozást.

A pékeknél és a gyógyszertáraknál liberalizálnák a piacot: az előbbiek esetén bárkinek, aki pékárut süt, lehetővé tennék, hogy pékségnek hívja üzletét, a patikáknál pedig feloldanák azt a korlátozást, amely szerint gyógyszertárak csak gyógyszerészek tulajdonában lehetnek. Ezek az intézkedések meglehetősen dühödt reakciót váltottak ki a védett szakmák képviselőiből.

Újraindul a privatizáció

Talán a hitelezők borítékolható nemtetszése elé menve teljesítenek valamit abból, amit az eurótagállamok és az IMF hónapok óta hiányolnak: újraindítják a privatizációt. Az ország vagyonalapja (TAIBED) bejelentette, hogy értékesít öt külföldön lévő görög tulajdont. A januári választások után hatalomra került kormány leállította a privatizációt, így a TAIPED azóta semmit sem csinált.

Az érintett ingatlanok az USA-ban, Dél-Afrikában, Olaszországban és Szlovéniában vannak, a szakértői becslések szerint összesen legkevesebb 20 millió eurót érhetnek. Az érdeklődőknek október végéig kell benyújtaniuk ajánlataikat, a TAIPED vezetősége már november elején dönthet a vevők szenélyéről.

Puhul a kormányfő

Eközben Alekszisz Ciprasz miniszterelnök - akit pénteken válthat fel a várhatóan szeptember 20-án tartandó rendkívüli választásokig hivatalban maradó ideiglenes kormányfő - már a választások utáni időszakról beszélt. Az Alpha TV-nek adott interjújából kiderült, hogy ha hatalmon maradna, kész lenne elfogadni az államadósság szimpla enyhítését, azaz immáron nem ragaszkodik a tartozások egy részének leírásához.

Úgy véli, hogy ezt megelőzően növekedésre kell bírni a gazdaságot és vissza kell szerezni a befektetők bizalmát. Ez a feltétele annak, hogy az ország képes legyen forrásokhoz jutni a szabad kötvénypiacokról is.

Ciprasz meglehetősen szűkre szabta, mely pártok támogatásával vállalná tovább a kormányzást. Kizárta a 2012 júniusától 2015 januárjáig kormányzó koalíció két pártját, a konzervatív Új Demokráciát és a Baloldali Paszokot, valamint a tavaly alakult, szintén baloldali, európárti To Potamit. Sajátos megfogalmazása szerint pártja, a Sziriza szövetségre léphet ezekkel a politikai erőkkel is, de ez esetben nem ő lenne a miniszerelnök.

Ezért állt fel a pénzügyminiszter

Ciprasz elárulta azt is, miért örült annak, hogy június végén lemondott posztjáról popsztár külsejű, rövid idő alatt celebbé vált korábbi pénzügyminisztere, Jánisz Varufakisz. Beszámolt egy júniusi megbeszélésről az IMF, az Európai Központi Bank (ECB) és az Európai Bizottság (EB) elnökével.

Tárgyalópartnereiknek ekkor már annyira elegük volt az elméleti közgazdasági igazságokat ismételgető, gyakorlati kompromisszumokra képtelen Varufakiszból, hogy egyszerűen nem figyeltek rá. Miközben beszélt, a Valutaalap, az ECB és az EB első embere elengedte a füle mellett amit mondott. Más szóval Ciprasz megítélése szerint volt munkatársa teljesen elvesztette a hitelességét.