Az EU-országok belügyekkel foglalkozó tárcavezetői csütörtökön ülést tartanak Luxembourgban. A napirenden szerepel ugyan a román és a bolgár Schengen-csatlakozás ügye, de az említett uniós források szerint "még nem jött el a döntés ideje". A kérdést jövő márciusban újra napirendre tűzik, ám ez még egyáltalán nem jelenti bizonyosan azt, hogy akkor már dönteni fognak.

A csütörtöki tanácskozáson Magyarországot Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára képviseli. Az immár többszöri halasztás oka az, hogy bár a két állam a külső határok védelmét illetően meghozta azokat a rendészeti intézkedéseket, amelyek teljesítése a schengeni övezethez való csatlakozás előfeltétele, több uniós ország kételkedik abban, hogy ténylegesen képesek-e eleget tenni a közös biztonságot szolgáló kötelezettségeiknek.

Elsősorban Hollandia, de mellette - valamivel kevésbé kategorikusan - Németország, Franciaország, valamint több más tagállam is elégedetlen a korrupció, illetve a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságával - főként Bulgáriában, de Romániában is. Románia esetében az elmúlt hónapok Brüsszelig gyűrűző belpolitikai harcai többekben megingatták a jogállamiság szilárdságába vetett meggyőződést is.

Az Európai Bizottság - az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye - januárban készít újabb jelentést a román és bolgár "Schengen-érettség" témájában. Uniós diplomaták szerint e jelentés tartalmát erősen befolyásolja majd, miként ítélik meg a december 9-re kitűzött romániai parlamenti választások lebonyolítását.

A két ország csak együtt csatlakozhat a schengeni zónához, mert arra semmilyen módon nem készültek fel, hogy csak az egyikük csatlakozása esetén megerősítetten védjék a román-bolgár határt, amely ebben az esetben "Schengenland" külső határa lenne.

Kezdetben, a technikai felkészülés időszakában a bolgárok "húzták vissza" a románokat, mert késlekedtek a bolgár-török határ védelmének megerősítésével. Most inkább a Romániával kapcsolatos jogi kételyekre hivatkoznak egyes EU-országok, amikor tovább halasztják a schengeni övezet bővítését. A csatlakozáshoz ugyanis a tagországok egybehangzó egyetértésére van szükség. A magyar EU-elnökség alatt, 2011 első felében előállt olyan helyzet, amikor nyíltan egyedül a hollandok álltak ki a csatlakozás ellen, vagyis lényegében vétójogukkal éltek.