A "mini Schengen" tagjai a szolidaritás elve mentén egyrészt részt vesznek az EU külső határainak védelmében, másrészt igazságosan megosztják egymás között a migráns áradat okozta társadalmi, anyagi és egyéb terheket. Átadnak és felvesznek egymásnak-egymástól menekülteket. Harmadrészt pedig pénzzel, emberrel, eszközökkel hozzájárulnak a menekülteket küldő, és az azokkal szomszédos országok stabilitásához. Azok a kormányok, amelyek ezeket nem vállalják fel, kizárják magukat a schengeni övezetből - vázolta az eu-s terveket Röttingen.

A politikus vázolta a menekültválság megoldására javasolt német elképzelést is. E szerint amennyire csak lehet, hatékonyan, együttesen, a terheket igazságosan elosztva, pénzzel és más eszközökkel stabilizálni kell a háborús közel-keleti térségek közvetlen környezetét. Hathatósan segíteni kell Libanonnak, Jordániának, Törökországnak, hogy ezekben az országokban tudják ideiglenesen megvetni lábukat az Irakból, Szíriából menekülő milliók.

Kapcsolódó

Sürget az idő

Röttingen szerint minden egyes euró, amit Európában a menekültekre költünk, az a húsz-, harmincszorosát éri Jordániában, Libanonban. Az Európában tartózkodó menekültek ellátását, részben integrálását is közösen kell elvégezni. Ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ugyanis csak azért akart közvetlenül Németországba bejutni, mert a németek voltak szinte az egyedüliek, akik nem üldözték el őket a határokról - vélekedett Röttingen. Az európaiak nagy része bezárkózott. Ennyi válasz telt ki belőlük globális probléma által felvetett súlyos kérdésekre.

Továbbá közösen kell gondoskodni az EU külső határainak védelméről is. Minderről a lehető leggyorsabban, a február közepi legközelebbi uniós csúcsértekezleten egyezségre kell jutni - foglalta össze elképzeléseit Röttingen.